Aktív, tudatos öregedés mint lehetőség és válasz az ageizmusra
A magyar társadalom egyre öregszik és nincs felkészülve erre a folyamatra. Az 50 év felettiek aránya már most meghaladja a 40 százalékot, többségük azonban nem tudja, hogyan maradjon aktív a nyugdíjaskor előtt és azután is, és hogyan öregedjen egészségesen. A magyarok kétharmada szerint az egészségügyi problémák az idősödés óhatatlan velejárói. Az 50-69 évesek fele gondolt már magára úgy, hogy túl idős bizonyos tevékenységekhez, és több mint harmaduk nem is vágott bele valami újba a korával kapcsolatos aggodalmak miatt – derült ki a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány és a Haleon közös kutatásából. Szakértők szerint az öngondoskodás-szemléletű hozzáállás támogatná az egészség megőrzését és segítene megkérdőjelezni az öregedéssel kapcsolatos sztereotípiákat.
A 50 év felettiek aránya Magyarországon már meghaladja a 40%-ot. Szakértők szerint 2030-ra minden 3. magyar munkavállaló 55 év feletti lesz. Bár az 50–69 évesek többsége még aktívan dolgozik, és elvárás velük szemben, hogy továbbra is tevékenyek maradjanak, a legtöbbjüknek nincs erre mintája. Mint ahogyan arra sem, hogyan gondolkodjanak pozitívan az idő múlásáról.
A magyar lakosság öregedéssel kapcsolatos attitűdjét és az életkorral kapcsolatos negatív előítéletek (ageizmus) magyarországi hatásait vizsgálta egy friss, reprezentatív felmérés, melyet a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány (HCAF) és a Haleon egészségügyi vállalat felkérésére a Medián végzett 2024. decemberében[1].
[1] Adatfelvétel: telefonos interjúk 2024 decemberében. Minta: A 800 főből álló országos reprezentatív mintát kiegészítették egy 400 fős, az 50-69 éves korosztályt célzó mintával. Az alapmintából és a kiegészítő mintából álló 50-69 éves korcsoport mintája így összesen 600 főt tartalmazott.
Az öregedéshez való hozzáállás meghatározza a későbbi életminőséget
Az idősödéssel kapcsolatos gondolataink és hiedelmeink hatással vannak arra, hogy mennyire teszünk aktív lépéseket a pozitív öregedés elérése felé. Egy, a Yale Egyetemen 2002-ben folytatott kutatás[1] szerint azok, aki pozitívabban tekintenek az öregedésre, átlagosan 7,5 évvel tovább élhetnek. A Tudatos Öregedés és a Haleon hazai felmérése pedig arra mutat rá, hogy azok, akik negatívan tekintenek az öregedésre, általában rosszabb jövőbeli kilátásokra számítanak, kevésbé hajlandóak proaktív lépéseket tenni a jóllétükért, és kevésbé érzik képesnek magukat ezek alakítására.
A magyarok kétharmada (69%) szerint az egészségügyi problémák az öregedés óhatatlan velejárói, és 60%-uk azt gondolja, hogy a folyamat rendszeres fájdalommal is jár. Valóban, az 50-69 éves korosztály 75%-a tapasztalja, hogy időnként fájnak az ízületei. Pedig szakértők szerint ennek nem feltétlenül kellene így alakulnia ebben a korban.
A felnőtt lakosság 58%-a tévesen úgy véli, hogy az öregedéssel együtt a rossz fogak és a fogászati problémák elkerülhetetlenek. Ezt a számok is alátámasztják: az 50–69 évesek 48%-a tapasztalja fogai állapotának romlását. Ugyanakkor ez mindössze 21%-ukat zavarja, és az érintettek fele nem aggódik emiatt. Az adatok alapján jól látszik, hogy a magyarok milyen könnyen elfogadják a feltételezett, de nem szükségszerű, életkorral összefüggő kellemetlenségeket.
[1] Forrás: Yale School of Medicine, Department of Epidemiology and Public Health, Becca Levy, 2002: https://news.yale.edu/2002/07/29/thinking-positively-about-aging-extends-life-more-exercise-and-not-smoking
Az ageizmus bennünk van
Az ageizmus – vagyis az életkor alapján történő megkülönböztetés és sztereotipizálás – nemcsak kívülről ér minket, hanem belsővé téve, saját gondolkodásunkban is megjelenik. Az 50-69 éves magyarok 27%-a tapasztalta már, hogy környezete túl öregnek tartotta valamihez. Ugyanakkor több mint fele (56%), azaz kb. 1,4 millió ember gondolt már magára úgy, hogy túl idős bizonyos tevékenységekhez, harmaduk (37%) pedig nem vágott bele valami új dologba a korával kapcsolatos aggodalmak miatt. A legtöbben az új dolgok tanulásától fosztották meg magukat a korukra hivatkozva. Pedig szakértők szerint ez volna az aktív öregedés egyik kulcsa, hiszen az új dolgok megtapasztalása és megtanulása frissen tartja az elmét és lassítja a hanyatlás folyamatát.
Az öngondoskodás volna a kulcs
„Bár az aktív, tudatos öregedés képe az elmúlt években egyre hangsúlyosabban jelent meg a közbeszédben, ez a szemlélet még mindig nem terjedt el széles körben. Pedig elemi érdekünk, hogy az öregedésről konstruktívan gondolkodjunk, tervezzünk, és tudatosan készüljünk fel egy aktív időskorra. Ha valami, akkor ez biztosan nagyon jó beruházás a saját, és a családunk jövőjébe” – mondta el Milánkovics Kinga, Tudatos Öregedés Alapítvány társalapítója.
„Tovább élünk, mint valaha – aktívan törekednünk kell arra, hogy a plusz éveket jó egészségben töltsük. Az öngondoskodás az egészség megőrzésének egyik alapvető, de gyakran alábecsült része: a betegségek megelőzésére, a kisebb egészségügyi problémák kezelésére és az általános jó közérzet fenntartására irányuló tudatos lépések megtételét jelenti” – magyarázta a lehetséges megoldást Lember Szilvia, a Haleon Hungary Kft. Country Managere.
Mivel az ageizmus valós probléma Magyarországon, a Haleon hosszú távú együttműködést kezdeményezett a Tudatos Öregedés Alapítvánnyal. A két szervezet közösen indít szemléletformáló kampányt azzal a céllal, hogy az 50 felettiek pozitívabban viszonyuljanak az öregedéshez és felismerjék az öngondoskodás fontosságát.
A Tudatos Öregedés Alapítvány (HCAF) ajánlásai
Mik lehetnek azok az eszközök, módszerek, megközelítések, melyek a mai magyar viszonyok és realitások között is a társadalom széles köre számára hozzáférhetőek?
- Időben kezdjük el az öngondoskodást: Legyünk proaktívak testi és lelki jóllétünk megőrzése érdekében. Érdemes idősbaráttá alakítani vagy cserélni otthonunkat, hogy könnyebben mozoghassunk benne és biztonságos legyen idősebb korban is.
- Tájékozódjunk az aktív öregedésről: Megbízható forrásokból szerezzünk információkat, kérdezzük például gyógyszerészünket vagy háziorvosunkat. Hallgassunk szakértői podcastokat, és csatlakozzunk olyan közösségekhez, mint például a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány (HCAF).
- Ismerjük meg testünk és elménk működését: Legyünk tudatában egyéni fizikai és mentális szükségleteinknek. Derítsük ki mennyi alvás és mozgás az ideális számunkra, és tartsuk tiszteletben testünk sajátos igényeit.
- Legyenek társas kapcsolataink: Legyünk aktív tagjai online vagy offline közösségeknek, ahol támogathatjuk egymást, és értékes beszélgetéseket folytathatunk. Például szánjunk időt a szomszédokkal való jó viszony ápolására.
- Törekedjünk az aktivitásra: Vezessünk be olyan apró vagy nagyobb változtatásokat, amelyek növelhetik aktivitási szintünket, például:
a. A lift helyett válasszuk a lépcsőt.
b. Tudatosan használjuk az internetet és a médiát, kerüljük a céltalan görgetést. - Járjunk szűrővizsgálatokra: Rendszeresen vegyünk részt az életkorunknak megfelelő ingyenes vizsgálatokon, például tüdőszűrésen, méhnyakrákszűrésen, mammográfián, fogászati ellenőrzéseken.
- Invesztáljunk egészségünkbe: Anyagi lehetőségeinkhez mérten gondoskodjunk fogaink, látásunk, ízületeink, emésztőrendszerünk egészségéről és mentális jóllétünkről.
- Kezeljük hatékonyan a fájdalmat: Ne fogadjuk el természetesnek a krónikus fájdalmat, például ízületeinkben, hátunkban. Az eredményes fájdalomcsillapítás segíthet fenntartani aktív életmódunkat. Kérjünk tanácsot gyógyszerészünktől vagy háziorvosunktól.
- Használjuk a digitális egészségtámogató eszközöket: Használjunk olyan alkalmazásokat, amelyek segítenek minket, például egészségfigyelő eszközöket vagy diagnosztikai és életvezetési applikációkat.
- Tanuljunk és fejlődjünk egész életünkben: Olvassunk, tanuljunk új dolgokat, például idegen nyelveket vagy tudományos érdekességeket. Tornáztassuk az agyunkat rejtvényekkel, logikai játékokkal, hogy frissen tartsuk a gondolkodásunkat és lassítsuk a szellemi hanyatlást.