Marcellina, a népszerű énekesnő szomorúan jelentette be a social media felületein, hogy egy olyan betegség támadta meg, amelynek gyógyulásának feltétele, hogy hosszú ideig nem szólalhat meg. Orvosa tanácsait betartva most már megszólalhatott, bár a végső gyógyulásra még várnia kell.
- Hogyan élted meg azt az időszakot, amikor teljes némaságra kényszerültél? Milyen érzés volt a hangod nélkül élni?
Az első reakcióm pánik volt. Attól féltem, mi lesz, ha többé nem tudok énekelni. Emlékszem, 19 évesen már átestem egy kétoldali hangszálcsomó problémán, amelyről Dr. Balázs Boglárka, aki az akkori idők egyik legjobb specialistája volt, azt mondta, hogy fel kell adnom az énekesnői álmaimat. Csodával határos módon azonban a Máriaremetei nagytemplomban és Boglárka segítségével, valamint egy sikeres rehabilitációval elkerültük a műtétet, és azóta sem volt problémám, mert a megfelelő technika és tudatosság mindig megelőzést jelentett. Most azonban nagy hibát követtem el, amikor nem vettem komolyan az elhúzódó betegségemet, és lázasan vállaltam fellépéseket, mert azt hittem, ezek fontosabbak. Az egészség mindennél előbbre való, ezt most megtapasztaltam.
A hangom nélkül élni egyszerre volt nehéz és vicces. Például amikor vásárolni próbáltam, először pantomimmal próbáltam kommunikálni, amire az eladó is mutogatva, suttogva reagált, és ezen mindannyian jót nevettünk. Később már egy kis füzetet használtam, amely a leghűségesebb társammá vált ebben az időszakban. Bár ez is időigényes volt, és egy idő után csak egyszavas válaszokra redukálódott a kommunikációm. Ez a tapasztalat kissé visszahúzódóvá tett, de rájöttem, hogy a tevékenységeim, mint például a videoklipjeim befejezése, úszás, vagy a fürdőruha bemutatók az interneten, mind pozitív energiákat szabadítottak fel, amelyek segítették a gyógyulásomat.
- Mit jelentett számodra az a pillanat, amikor a doktornő engedélyt adott, hogy újra beszélj? Hogyan változtatta meg az életedet?
Nem emlékszem pontosan, mit mondtam először, de hatalmas feszültség szakadt ki belőlem. Egyszerűen csak felpattantam, és szorosan átöleltem a doktornőt, szinte megfojtva őt az örömömben. Az első néhány napban még mindig visszafogtam magam, mert annyira megszoktam, hogy vigyáznom kell a hangommal. A doktornő nagyon megdicsért, mert szerinte a legtöbben nem veszik komolyan a csendkúrát, de én végig nagyon szigorúan betartottam. Tudtam, hogy mit kockáztatok!
- A rehabilitációd során Sümegi Eszter támogatott. Milyen közös munkátok van a hangod újraépítésében, és milyen kihívásokat tartogat ez az új „harc”?
Eszterrel most szerdán kezdek órákat, és ha minden jól megy, a folyamat körülbelül másfél hónapig tart majd. A fokozatosság és a tudatos odafigyelés elengedhetetlen a legyengült hangszalagok esetében. A Bel Canto éneklési technika garantálni fogja a hangszalagok megerősödését, de semmiképp sem szabad túlterhelni őket.
- Még mindig megvan benned az a tűz, hogy újra színpadra állj és énekelj? Mit gondolsz, milyen új energiákat és erőt hoz ez a tapasztalat a következő fellépéseidre?
A zene, az éneklés és a színpad az életem, és a belső tűz ugyanúgy ég bennem, mint fiatalkoromban. Az egyetlen különbség, hogy most már tudom, hogy a hangom megterhelhetősége megváltozott. Óvatosabban kell vállalnom a fellépéseket, különösen a kezdetekben, hogy ne ártsak magamnak.
- Bár fizikailag megterhelő volt a némaság, mégis sikerült egy teljes albumot készítened. Hogyan sikerült alkotói energiákat mozgósítani ebben az időszakban?
Szerencsémre az album hanganyaga már elkészült a betegségem előtt, így a kivitelezésre és a videoklipek elkészítésére tudtam koncentrálni. Négy klip készült el, és ezek most kerülnek kiadásra. Az első a „Ne sírj szaxofonom”, majd a „Kikérem magamnak”, a „No more war” és a „Találd meg azt a csillagot” következik. Összesen öt klip! (Haha)
- A ‘Ne sírj szaxofonom’ új feldolgozása modern technológiák felhasználásával készült. Mit jelentett számodra a régi emlékek és az új technológiák ötvözése?
Ez a dal az 1980-as évek egyik ikonikus slágere volt. DJ Lotters újraálmodta a NU DISCO stílusában. Mivel az ő nevéhez fűződik a „Sexy Lady” feldolgozása is, amely nagy sikert aratott, bízom ebben a változatban is. Az eredeti klip érzelmi húrokat pendít meg bennem, és úgy döntöttem, hogy felhasználjuk az új klipben is. Az igazi különlegességet azonban a mesterséges intelligencia adta hozzá. Mindig is kísérletező típus voltam, és büszke vagyok rá, hogy ezt az elképzelést meg tudtuk valósítani.
- Mesélnél egy kicsit a ‘Kikérem magamnak’ című dalról? Hogyan született meg ez a friss és bátor válasz a mai világ kihívásaira?
Laár Andrással a kezdetektől fogva éreztük a közös energiákat. A sok közös fellépés után, amikor a szünetekben beszélgettünk, egy YouTube-riport után fogalmazódott meg bennem, hogy ezt dalba kell öntenünk. Hosszan dolgoztunk Kiss Istvánnal, hogy megtaláljuk a legmegfelelőbb zenei aláfestést. András azonnal magáévá tette az ötletet, és hozzáadta saját gitárjátékát is. A klip kifejezi a mondanivalót, amely sok embert érint: félelmeinket, bizonytalanságainkat, valamint a béke és az emberség iránti vágyat.
- Milyen témákat és gondolatokat szeretnél megosztani a közelgő vlogjaidban, amelyekben a csend időszakában szerzett tapasztalataidról mesélsz?
Kiemelten fontosnak tartom a gyermekeink iránti elkötelezettséget, és hogy megértsük, mi az, ami valóban használ nekik. Sajnos annak idején nem maradt meg a gyermekem, de talán emiatt tudok objektívebb, tisztább szempontokat felállítani. Emellett fontosnak tartom a nőiesség megőrzését és hangsúlyozását, amely mintha lassan eltűnne.
- Milyen érzés volt az elmúlt hetekben végigmenni ezen a belső utazáson, és mit tanított neked ez az időszak a kitartásról és az újrakezdésről?
Szerettem ezeket a visszavonulós perceket, ezek valódi kincsek a mai rohanó világban. Lenyugodtam belül, de egy újfajta belső tűz továbbra is ég bennem, így a rajongók biztosak lehetnek benne, hogy Marcellina még egy jó darabig énekelni fog. Egy régi jóslat szerint 82 évesen, a színpadon fejezem be földi küldetésemet.
