2009 és 2014 között Európában 39%-ról 42%-ra nőtt azoknak az aránya, akik soha nem sportolnak.* Bár az EU-ban még mindig Magyarország elhízási mutatói a legelkeserítőbbek, itthon 2009-hez képest jelentős, 10%-os javulás tapasztalható a hetente legalább ötször sportolók arányában (15%), amivel Svédországgal karöltve elsők közt vagyunk. Ezt erősítendő a Magyar Szabadidősport Szövetség (MSZSZ) Imre Géza kétszeres olimpiai ezüstérmes párbajtőrözővel, Czene Attila olimpiai bajnok úszóval és Joó Abigél Európa-bajnok cselgáncsozóval közösen újra sportolni hív mindenkit szeptember 10. és 18. között.
Az Eubarométer adatai szerint az európai lakosság jelentős része (59%) csak nagyon ritkán, vagy soha nem sportol. Ezen az a tény sem segít sokat, hogy egy átlagos napon a válaszadók körülbelül harmada (69%) 2,5-8,5 órát tölt ülve, a legszélsőségesebb eseteket tekintve pedig több mint 8,5 órát (11%).
Elsők és utolsók – Meglepően jól teljesítünk!
Persze vannak követendő példák: az EU fizikailag legaktívabb polgárai az északi régióban élők. Svédországban a megkérdezettek 70%-a mozog hetente legalább egyszer, míg ez az arány Dániában 68%, Finnországban 66%, Hollandiában pedig 58%. Ezeket a számokat elnézve még inkább beigazolódni látszik az a kijelentés, miszerint a rendszeres mozgás hiánya nemcsak a társadalomra és az emberek egészségére, hanem a gazdaságra is komoly hatással van.
A legalacsonyabb szintet a déli EU-tagállamok hozzák e téren: a legtöbb olyan válaszadó, aki semmit sem sportol, Bulgáriában él (78%), míg Máltán 75%, Portugáliában 64%, Romániában és Olaszországban 60-60% hagyja ki a rendszeres mozgást. Svédország szintén az élvonalban van azok között, akik hetente legalább ötször mozognak egy héten (15%), és meglepő módon Magyarország is ugyanilyen százalékkal teljesít (Szlovéniával, Spanyolországgal és Litvániával együtt). 2009-hez képest egyébként itthon jelentős, 10%-os javulás tapasztalható a rendszeresen (hetente legalább ötször) sportolók arányában, és 15%-kal jobban teljesítettünk 2014-ben a heti egyszeri mozgás terén.
Ki a szabadba: most szépíthetünk!
Ennek ellenére alacsony értékekkel is rendelkezünk: azon kérdés esetében, hogy a felmérést megelőző egy hétben legalább egyszer sétáltunk-e 10 percet egyhuzamban, a mi mutatónk a legrosszabb: mindössze 12% válaszolt igennel (ezzel a számmal Portugáliával együtt hátul kullogunk). A helyszínválasztásunk sem a legoptimálisabb: míg a legtöbben Finnországban sportolnak a szabadban (72%), addig itt is mi vagyunk a sereghajtók mindössze 16%-kal.
- Európai Sporthét szeptember 10 – 18.
Többek közt ezen az arányon is javíthat az ország szeptember 10. és 18. között az idén második alkalommal megrendezett Európai Sporthéten. Az eseménysorozat tavaly itthon több tízezer, Európa-szerte pedig összesen 5 millió embert mozgatott meg 31 országban, mintegy 7000 sporteseményen. A sportrendezvényeket regisztrálni, illetve azok között böngészni az europaisporthet.hu oldalon lehet A cél most is az, hogy minél többen tegyenek az egészségükért az izgalmas sportrendezvényeken. Az idei év kiemelt eseménye a szeptember 11-én megrendezett Coca-Cola Testébresztő Családi Mozgásfesztivál, amelynek a Kopaszi-gát ad otthont.
„A célunk az, hogy minél többen, lehetőleg minél többet mozogjunk, nemcsak a rendezvénysorozat időtartama alatt, hanem egész évben. Az élsportolók felelőssége is, hogy hosszú távon motiválják az embereket a mozgásra” – fogalmazott Czene Attila, az MSZSZ elnöke az Európai Sporthét sajtótájékoztatóján.
Imre Géza olimpiai bajnok párbajtőröző hozzátette, hogy számára mindenki példakép, aki a hétköznapi teendői mellett rendszeresen beleépíti a mindennapjaiba a testmozgást. Joó Abigél Európa-bajnok cselgáncsozó, aki a Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetséget (MEFS) képviselte a sajtóeseményen, a sporttal való találkozás jelentőségét hangsúlyozta ki: „Fontosnak tartom az olyan rendezvények jelenlétét, amelyeken többféle mozgásformával ismerkedhetnek meg a sportolni vágyók, hiszen így lehetőségük nyílik a legideálisabb és legkedveltebb sportágat kiválasztani, amit akár egy életen át űzhetnek”.
Person Communications
