Sokakat érint a kellemetlen szájszag, ami sajnos olyan tabutémának számít, hogy az érintettek gyakran még beszélni sem mernek róla az orvosuknak. De mit tehetünk ellene? Íme néhány tudnivaló és jó tanács ahhoz, hogy megszabaduljunk tőle.
Ébredéskor, ha érezzük a rossz leheletet, annak fő oka az elégtelen nyáltermelődés, a szájszárazság lehet. Mialatt alszunk, a száj nyálkahártyája kiszáradhat, amikor is a baktériumok felgyülemlenek. Hiszen ilyenkor „lustálkodik” a nyál, és nem fejti ki jótékony, tisztító hatását. Mindamellett elég akár egy pohár víz is reggel, hogy ez a kellemetlenség megszűnjön.
De ha fennáll ez a probléma napközben is, és netán észrevesszük, hogy akihez beszélünk, kezd távolabb helyezkedni tőlünk… Nos, akkor ez annak a jele, hogy halitosisban szenvedünk, mely elnevezés a tartósan rossz szájszagot fedi. Gyakori probléma, viszont kínos, és mindenképp zavarhatja a kapcsolatot a környezettel. Ha mi is tudni akarjuk, hogy mennyire problémás a leheletünk, egy tipp az eldöntéséhez: nyaljuk meg a csuklónk belsejét, és a bőr megmutatja, van-e gond a leheletünkkel.
A halitosis okai
• A rossz szájszag miatt a „vádlottak padján” első helyen a szájbaktériumok „ülnek”, melyek megtelepednek a fogak közé beszorult, bomló ételmaradékokon, és rossz szagú, illékony, kéntartalmú anyagokat szabadítanak fel. Ha az ételmaradékokat nem tökéletesen távolítják el a fogak és az íny közül, azok lepedéket (plakkot) képeznek a fogakon. A plakkok által a baktériumok szaporodnak, és a kellemetlen szájszag roszszabbodik.
• Amikor pedig beülünk a fogorvosi székbe, a doktor is megerősíti, hogy a „vádlott” a szánkban van, de bővíti az okok körét: egy kezeletlen, szuvas fog, fogkövesedés, ínygyulladás vagy fog ágybetegség is lehet a „bűnös”.
• Ritkábban a rossz lehelet visszavezethető olyan okokra is, mint a torok-, mandula- vagy arcüreggyulladás, illetve emésztési probléma: reflux, amikor a gyomor savas tartalma visszaáramlik a nyelőcsőbe. Ennek gyanúja esetén a fog orvos elirányít a kezelőorvosunkhoz vagy egy specialistához az ilyen jellegű okok megszüntetésére.
• Emellett egyes gyógyszerek, pl. nyugtatók, antidepresszánsok, szájszárazságot
vonnak maguk után, ami szintén felelős lehet a rossz leheletért.
• Végezetül van még egy ok, amely a táplálkozásunkkal, illetve rossz szokásainkkal
függ össze. Ez pedig akkor áll elő, ha sok fokhagymát, hagymát vagy erős fűszert tartalmazó ételt fogyasztunk, ami – szerencsére múló – kellemetlen szájszagot okoz, akárcsak az alkohol. Az erős dohányosoknál azonban állandóan fennáll ez a probléma.
Hogyan szabaduljunk meg tőle?
A legjobb megoldás mindenekelőtt a tökéletes száj- és foghigiénia következetes betartása. Ennek alappillére a megfelelő fogmosás, legalább 2 percen keresztül, kétszer naponta, reggeli és vacsora után. Amikor pedig fogkefét választunk, döntsünk puha vagy középkemény sörtéjű, kis fejű, lekerekített végű fogkefe mellett, hogy tisztításkor hozzáférjünk minden fogfelülethez és a fogak közti legszűkebb zónákhoz is. Kis fejű fogkefével a leghátul lévő fogak sem maradhatnak ki, így összességében minden helyet elérhetünk, ahol a baktériumok megbújhatnak.
Ideális esetben a fogmosást este fogköztisztító kefe használatával fejezzük be a fogak közé beékelődött, legkisebb ételmaradékok tökéletes eltávolítása érdekében. A baktériumok a nyelven is megtelepedhetnek. Ezért a nyelvkaparó szájápolási eszköz gyengéden történő használata is tanácsos.
A szájvizek is hatékonynak bizonyulnak a rossz lehelet elleni harcban. De jobb, ha megbeszéljük a fogorvosunkkal, mikor melyiket használjuk. Tanácsos az időleges alkalmazás, nehogy a gyakori szájvízhasználat megzavarja a száj ökoszisztémáját.
Kiemelhető azonban, hogy a rossz szájszag elleni harc leglényegesebb pontja a rendszeres fogorvosi ellenőrzés, fogkő-eltávolítás, emellett pedig a dentálhigiénikus tanácsainak megfogadása.
Időleges segítség segíthet a szájszag elleni szájspray, a cukormentes rágógumi vagy a leheletfrissítő (pl. menta) pasztilla. A rágógumi külön előnye, hogy serkenti a nyálelválasztást. Ezek a megoldások elfedik a szájszagot, igaz, csak időlegesen.
Forrás: Galenus
A cikk a Patika Magazin márciusi számában jelent meg. Kérje minden hónapban gyógyszerészétől magazinunkat!
