Belevetettük magunkat újból a stresszes hétköznapokba? Nem feltétlenül kell így lennie. Saját gondolatvilágunkat áthangolva sokat tehetünk a nyugodtabb életért. Sorozatunk ehhez ad segítséget.
| „Serdülő gyermekeimnél szünet nélkül ott vannak a barátai, nincs nyugalom az otthonunkban. Én pedig nem tudok megálljt parancsolni…” |
Jó tanács
Miért ne beszélné meg a dolgot a gyerekeivel? Határozott hangon figyelmeztetnie kell őket arra, hogy a munkából hazatérve ön fáradt, és nyugalomra van szüksége. Ugyanakkor törekedjék egy köztes megoldásra, mert serdülő korban nem tanácsos csak tiltással élni a gyerekekkel szemben. Kérdezze meg tőlük, milyen megoldásokat javasolnak, és válassza ki azt, amelyik mindenkinek megfelel. Például szóljanak előre, és ön addig házon kívül intézi az ügyeit, vagy javasolja nekik, hogy minden második alkalommal egyik barátjuk otthonában jöjjenek össze.
 |
| „Egyik barátnőm mindig a bajairól beszél, és nem tudok mit tenni, meg kell hallgatnom…” |
Jó tanács
Mint a kisgyerekek, mi felnőttek is hajlamosak vagyunk arra, hogy visszatükrözzük mások érzelmeit. E „tükör-effektus” révén gyakran hagyjuk, hogy megérintsen minket is a mások szenvedése. Főleg, ha a barátunkról van szó – de azért annak is legyenek határai. Ne érezzünk bűntudatot, ha nem teljesen éljük át a problémáit, és elegünk is van már a sok gond meghallgatásából. Ha pedig egy idő után arra a következtetésre jutunk, hogy a kapcsolat több negatív élményt hordoz, mint pozitívat, ami feszültséget okoz bennünk, jobb távolságot tartani, vagy megszakítani a viszonyt.
De azért a szóban forgó esetben ön próbálja megtartani a barátságot, módosítva a parttalan, egyoldalú beszélgetések időtartamán és témáján. Ez azt jelenti, hogy meghallgatja a problémákat egy bizonyos pontig, amíg nem untatja önt. Azután javasolja, hogy térjenek át más, kellemesebb területre, és a közeljövő programjait is beszéljék meg. Menjenek el megnézni egy jó filmet, sétáljanak, vagy tegyenek együtt egy kellemes biciklitúrát. Valószínűleg a barátnője egy idő után fel fog hagyni az örökös siránkozással…
Galenus
