A 35 év feletti hölgyek többsége rendszeresen, megelőző céllal vesz részt nőgyógyászati szűréseken, bár a kontrollok jellemzően két vizsgálatra korlátozódnak. Az ellenőrzésekről elmaradók közül sokakat a vizsgálatok kellemetlensége és a szégyenérzet tart vissza – derül ki a Szinapszis Kft. legfrissebb kutatásából.
A közel 1.000, döntően 35 év feletti nő megkérdezésével végzett kutatás alapján kijelenthető, a hölgyek jelentős többsége tisztában van a nőgyógyászati szűrések fontosságával és a rákmegelőzés érdekében 85% panaszmentes időszakban, szűrés céljából is felkeresi orvosát, míg 15% kizárólag panasz esetén, az elváltozások kezelése végett megy el szakorvosához. Figyelemreméltó, hogy az 56 éven felüliek 13%-a hanyagolja el a rendszeres rákmegelőző vizsgálatot.
A vizsgálatok gyakorisága a nők mintegy 70%-ánál legalább évente, további 15%-uknál kétévente történik és nem jellemző, hogy egyáltalán nem fordulnának meg a nőgyógyász rendelőjében.
A legtöbben méhnyakrák szűrésre mennek
A szűrésre járó nők többsége méhnyakrák szűrésen (69%) és kétkezi, tapintásos vizsgálaton (64%) legalább évente részt vesz. Bár a méhnyakrákot okozó HPV vírusfertőzésen a nők körülbelül 80%-a esik át élete során és a méhnyakrákos elváltozást minden esetben HPV-fertőzés előzi meg, a nőgyógyászati szűrésekre járók fele még soha nem vett részt a vírus kimutatását célzó vizsgálaton. Ennek oka részben valószínűleg az, hogy a HPV-teszt elvégzését külön kell kérni a nőgyógyásztól, az orvos csak indokolt esetben – például condyloma megléte esetén – ajánlja fel azt. Tapintásos emlővizsgálaton vagy kolposzkópiás ellenőrzésen a hölgyek közel fele vesz részt rendszeresen.
Mammográfiára nem járunk
A mammográfiai szűrésekre járás a fiatalabbaknak (30-45 év) három, idősebbeknek (45 év felett) kétévente javasolt, ennek ellenére a nők több mint harmada (37%) még soha nem járt ilyen szűrésen, a 36-45 évesek 70%-áról, a 45-55 évesek 50%-áról mondható el ez.
A nők többsége tudatosan figyel egészségére
A szűrésre járó nők 85%-a a saját bevallása szerint általánosságban tudatos egészségét illetően – s ennek a tudatosságnak a részét képezi a női szervek rendszeres monitorozása is. A szűrésre járásban a tudatos odafigyelés mellett a daganatos betegségektől való félelem is szerepet játszik: a nők több mint fele (55%) tart az időben felfedezve gyógyítható, azonban késői felismeréssel sok esetben végzetes kimenetelű rákos elváltozásoktól.
Az általános kommunikáció is érezteti pozitív hatását a szűréseken való részvétel ösztönzésében: a válaszadó nők közel 60%-a azért jár ilyen célból szakorvosához, mert olvasott ezek fontosságáról, míg 45%-uk kifejezetten a doktor javaslat miatt vesz részt. Minden negyedik nő családjában fordult elő daganatos megbetegedés, többeket ez is motivál a szűrések elvégeztetésében.
Sok nőt a vizsgálat kellemetlensége tart vissza
A rendszeres ellenőrzéseket mellőző hölgyek közel 60%-a csak abban az esetben vesz részt megelőző vizsgálaton, amikor panasz miatt egyébként is felkeresi orvosát, de külön nem keresi fel a rendelőt ilyen céllal. Sokak (55%) számára a vizsgálattal járó kényelmetlenség, kellemetlenség jelent visszatartó erőt, több mint egyharmaduk (33%) – elsősorban a fiatalabb korosztály képviselői – pedig szégyellik magukat az orvos, nővér előtt.
Viszonylag többük, közel 40% a szűrésre behívó értesítő hiányában érzi úgy, nem szükséges a vizsgálatokon rendszeresen részt vennie, és relatíve magas azok aránya is, akiket a vizsgálattal járó időigény tart vissza: közel 30%-uk említi, hogy túl sok időt vesz igénybe az orvoshoz való bejutás, illetve mintegy egyötödüknek egyszerűen nincs ideje ilyesmivel foglalkozni.
Szinapszis
