Fogyni állandó méregtelenítés és egészségünk védelme révén… Valójában az egyik nem megy a másik nélkül. Szervezetünk „tartós méregtelenítése” adhatja az eredményesség kulcsát. De mit kell tennünk ennek érdekében?
Jó ideje már, hogy a tudósok egyértelműen megállapították az összefüggést a környezetünkben (a külső és belső levegőben), kozmetikai termékekben, tisztítószerekben, tartósítószerekben stb. található különféle szennyező anyagok (méreganyagok) és a betegségek, valamint az elhízás kockázata között. Azóta nem változott semmi – kivéve, ha tudjuk milyen helyes lépéseket kell tennünk e kockázatok elkerülésére a hétköznapokban.
Tanulmányok sora világosan rámutat a különféle szennyező anyagok egészségünkre gyakorolt káros hatásaira, beleértve a felesleges testsúlygyarapodás veszélyét. Ellentámadásként méregteleníteni kell a szervezetünket, de felejtsük el a„csoda módszereket”, mivel ilyenek nem léteznek, illetve nem vezetnek célra… Még az egyes méregtelenítő kúránknak sincs sok értelmük, ha az év többi részében egészségtelenül táplálkozunk, nem mozgunk eleget, dohányzunk, alkoholt fogyasztunk stb. A méregtelenítés konkrét folyamat, és saját testünk irányítja a nap 24 órájában, pontosan meghatározott fázisokban. Íme az ajánlott tennivalók a sikeres méregtelenítés és fogyás érdekében.
Fogyasszunk minél több bio-élelmiszert
A káros, mesterséges anyagok elkerülésére főzzünk természetes alapanyagokból, és mellőzzük az adalékokat, pl. emulgeálószereket tartalmazó élelmiszereket. Így többek közt teljes mértékben hagyjuk ki táplálkozásunkból az iparilag feldolgozott élelmiszereket. Friss halat vegyünk a fagyasztott, panírozott helyett, nyers paradicsomból készítsünk szószt, és ne konzerv paradicsomléből; natúr joghurtot fogyasszunk gyümölcsös helyett stb. Bár a bio-termékek sem garantálnak mindent, de ha méregteleníteni és fogyni akarunk, feltétlenül törekedjünk rájuk a valamilyen módon szennyezettnek tűnő táplálékok elkerülésére.
Részesítsük előnyben az alacsony GI-jű szénhidrátokat, proteineket és a jó zsírokat
A fogyás érdekében törekednünk kell az alacsony GI-jű táplálékok fogyasztására (a glikémiás index, rövidítve GI, az egyes élelmiszerek vércukoremelő képességét jelenti). Pl. a hüvelyesek, friss gyümölcsök-zöldségek, teljes kiőrlésű gabonából készült termékek azok, amelyek jó glucidokat tartalmaznak, és javítják a vércukorszintet. A zsíros halak, az olivaolaj, a dió, az olajos magvak stb. proteineket és jó zsírokat egyaránt tartalmaznak: hasznosak az étvágy és az anyagcsere szabályozása szempontjából. Ezzel szemben az egyéb zsírok és a cukrok elősegítik pl. a gyulladások kialakulását, de a hízást is. Ebből a szempontból is mellőzzük a szénsavas, cukros üdítőket, cukrászsüteményeket, fagylaltot, dzsemet, mézet, csokoládét…. és persze a chipseket, kész szószokat, sós és édes kekszeket.
Kényeztessük a bélflóránkat
Bélflóránk állapota befolyást gyakorol anyagcserénkre, étvágyunkra, testsúlyunk alakulására. Egészségének fenntartása, és a benne lévő „jó baktériumok” szaporítása érdekében fogyasszunk minél több, magas rosttartalmú zöldséget, továbbá friss gyümölcsöt, teljes értékű gabonaneműt, de ne feledkezzünk meg a napi, kellő mennyiségű vízbevitelről és a rendszeres fizikai aktivitásról sem. Mindezek hiányában a bél-mikrobióta (a bélben élő mikroflóra) zavarai emésztőrendszeri panaszokat okozhatnak, elősegítve a zsírok raktározódását. A bélflóra állapota megváltoztathatja a táplálékból származó energia felhasználását, ezért a bélflóra-egyensúly fenntartása rendkívül fontos.
Használjunk természetes tisztítószereket
Fehér ecet, citrom, szódabikarbóna, esszenciális olajok… Mind-mind hasznosak lehetnek otthonunk vegyszermentes tisztán tartásához. Az iparilag előállított tisztítószerek, igaz, általában a határérték alatt, de méreganyagokat tartalmaznak, és agresszív hatásúak szervezetünkre nézve. Elpusztítják a rossz és a „jó” baktériumokat egyaránt, ugyanazon az elven működve, mint az antibiotikumok.
Válasszunk egészséges kozmetikumokat
A szépségápolásban használt készítmények tartósítószerei, egyes vegyi anyag összetevői (pl. parabének, kőolajszármazékok, szintetikus illatat- és színezőanyagok, szilikonok) károsak lehetnek egészségünkre nézve, megzavarhatják akár a hormonháztartásunkat is. Többek közt a testápolókban, körömlakkokban, dezodorokban, szintetikus tusfürdőkben, fogkrémekben kell figyelni rájuk.
Jelentősen csökkentsük a műanyagok használatát
Csomagolóanyagok, konyhai eszközök, poharak, élelmiszerdobozok, palackok… Egyelőre mindenütt használatosak a műanyagok, de különösen kerülni kell azokat, amelyek a szájjal érintkeznek (pl. műanyag evőeszközök). Amellett a csomagolt élelmiszerek műanyag borításában lévő káros anyagok közül a biszfenol nevű vegyület (adalékanyag) egészségkárosító hatását a közelmúltban is bizonyították (pl. hormonális zavarokat, elhízást okozhat). Ráadásul melegítés során még nagyobb a veszélye annak, hogy a műanyagdobozokból vegyi anyagok szabadulnak fel, és kerülhetnek az ételbe.
Hordjunk természetes alapanyagból készült ruhákat
Pamut, gyapjú, selyem, vászon…. A természetes anyagból készült ruhafélék hordásakor nyugodtak lehetünk, semmilyen vegyi anyag nem veszélyezteti egészségünket, a bőrünk állapotát. Amellett kellemesebb viselni őket, és mosáskor a környezetet sem károsítják. Szemben a szintetikus anyagokkal, melyek befüllesztik a bőrt, bőrirritációt okoznak. Mi több, egyes mesterséges szálak vegyi adalékanyagai alvászavart, hányingert, fejfájást vagy gombás fertőzést is kiválthatnak, de endokrin rendszerünkben is zavart okozhatnak.
„Enyhe” sütést alkalmazzunk
A magas hőmérsékleten történő sütés, grillezés, mikró-hőhatás elősegítheti olyan toxikus anyagok felszabadulását az élelmiszerekből, mint az akrilamid. Ez a káros, szerves vegyület jelen van pl. sültburgonyában, grillezett húsokban, kenyerekben, kekszekben, chipsekben, burgonyaszirmokban…. Ételkészítéskor a sütési-főzési szokások módosításával védekezhetünk ellene, pl. ne süssük túl az ételt.
Tartózkodjunk minél többet a tiszta levegőn
Elsősorban a közlekedésből és az ipari termelésből származó légszennyezettség káros hatásait érezzük a mindennapokban. Védekezésképpen a lehető leggyakrabban „meneküljünk ki” a városokból a tiszta levegőre. Sűrű szmogban pedig minél kevesebb ideig tartózkodjunk a szabad levegőn, mert a szmog belélegzése anyagcsere-zavarokhoz és hízáshoz vezethet.
Forrás: Galenus
