Mint mindennek, így a zsírnak is van jó és rossz oldala, van előnye és hátránya. Az a nézet, miszerint minden zsír ártalmas, félrevezető. Pszichológusként érdemes azt megvilágítanom, hogy pszichés tényezők befolyásolják-e a koleszterinszint emelkedését.
A fejlett országokban a halálesetek hátterében legtöbbször a szív és érrendszeri betegség áll. Ha tovább vizsgáljuk az okokat, akkor azt látjuk, hogy a magas koleszterinszint a leggyakoribb kiváltó tényezők között van.
A kutatások adatai szerint a szív- és érrendszeri betegségek hátterében markáns tényezők állnak: örökletes faktorok, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, valamint a krónikus stressz.
Pszichés terhelés
Pszichológusként úgy gondolom, hogy igen ijesztő lehet egy laikus számára, ha az összes médium azt sugallja: a magas koleszterinszint halálhoz vezethet. Nem leértékelni szeretném a kutatási, statisztika tényeket, azonban hiszem, hogy az, ami ismeretlen, ami bizonytalanságban tart, pszichésen megterhelő. Másképpen fogalmazva, ahogy nő a reális félelem a betegségtől, úgy növekszik a szorongás szintje is, ami negatív módon visszahat magára a betegségre is.
Tisztán kell látni és a betegnek értenie kell, hogy mi történik vele, mire számíthat és az élet mely területén szükséges változtatni, akár a táplálkozás, akár az életvezetés terén. A beteg szorongása olyan mértékű lehet, ami bénító erővel hathat. Ezért van hatalmas jelentősége az orvos, a gyógyszerész és az életvezetési tanávsadó információinak a beteg számára!
Mitől „jó” vagy „rossz” a koleszterin?
A koleszterin a szervezet számos biológiai működésében játszik szerepet. Zsírok lebomlása és átalakulása energiát szolgáltat, amely bizonyos sejtek működéséhez tápanyagul szolgál. A vérben keringő koleszterinmennyiség 80%-a a májban termelődik, csupán 20% kerül a szervezetbe a táplálékkal. Létezik „jó” és „rossz” koleszterin.
A „rossz” koleszterin azért rossz, mert lerakódhat az artériák belhártyája alatt és előidézheti az érfal meszesedését, szűkületét.
A „jó” koleszterin, pedig azon dolgozik, hogy kivonja a vérből az előbb említett „rossz” koleszterint, továbbá visszaállítja a májba. Itt érdemes megállni és hangsúlyozni a helyes táplálkozás szerepét.
| A mozgásszegény életmód és a helytelen táplálkozás növeli a koleszterinszintet. Nagyon gyakori jelenség, hogy az ember evési szokásában, leginkább a helytelen táplálkozás hátterében pszichés tényezők állnak. |
Pszichés háttér
Egyes depresszió elméletek szerint az érzelmi labilitás, nyomott hangulat fokozhatja az evést vagy ellenkezőleg, amikor a páciens megtagadja, nem visz be elég tápanyagot. Az ember szimbolikus értelemben, saját maga ellen fordul. Egy hétköznapi példával élve, úgy gondolom, hogy mindenki megélte már életében többször is, hogy hangulatát csokoládéval próbálja ösztönösen javítani. Tegyünk különbséget a rosszkedv és depresszió között. A depresszió egy huzamosabb ideig fennálló állapot, ami intenzív fizikai és pszichés tünetekkel jár együtt. Mindez felboríthatja az ember életvitelét, többek között a táplálkozását. Látjuk, hogy sok tényező együtt járása szükséges, de negatív hatással van a koleszterinszint emelkedésre: hangulatzavar, szorongás, ezzel együtt a helytelen táplálkozás, szélsőséges esetben evészavar.
A legújabb kutatások szerint az optimista embernél kisebb valószínűséggel lesz magas a „rossz” koleszterinszint. A pozitív szemlélet védelmi funkciót lát el, ezáltal nem csak lelki, hanem testi szinten képes hatást gyakorolni. Lényegében a test és a lélek egységét hangsúlyozom ezzel, ami közhelynek tűnik, de már az ókorban Arisztotelész is erről beszélt .
Makai Gábor
klinikai szakpszichológus
Studium&Prakticum 2013. júniusi szám
