Az aranyérbetegség a leggyakoribb végbél környéki betegség, melytől elsősorban az 50 év felettiek és a várandós kismamák szenvednek. A betegek sajnos nem minden esetben fordulnak szakemberhez, mivel kellemetlennek érzik a panaszt, ám van, hogy az orvosi kontroll elengedhetetlen. Dr. Tihanyi Balázstól, a Trombózisközpont sebészétől megtudhatja, vajon mikor szükséges mielőbb szakember segítségét kérni.
Nem minden aranyér jár fájdalommal
Az aranyér egy érköteg, mely a végbélnyálkahártya alatt található. A nyálkahártya alatt található érhálózatnak, érpárnázottságnak a végbél normális működésében, a széklet tartásában, valamint a széklet ürítés mechanizmusában van nagy szerepe. Ha az érpárnát rögzítő kötőszövet meggyengül vagy megnyúlik, akkor az itt lévő kitágul, és aranyeres csomó alakul ki a végbélnyílásba bedomborodó képletként, vagy éppen a végbélnyílás elé, a végbélcsatornából előesve.
Az aranyeres csomó tulajdonképp a végbélben és a végbélnyílás környékén kialakuló vénatágulat, mely begyulladhat, sőt, vérrög is keletkezhet benne! Az aranyér elhelyezkedése alapján beszélhetünk belső, illetve külső aranyérről, attól függően, hogy a végbélben vagy azon kívül helyezkedik el.
A belső aranyerességet 4 stádiumra oszthatjuk:
Első stádium esetén mérsékelten megnagyobbodott, de többnyire tünetmentes aranyeres csomó jelenik meg a végbélnyílás közelében. Nem tapinthatók, de végbéltükrözés (anoscopia, rectoscopia) kapcsán látótérbe hozhatóak. Ebben az esetben a tünetek enyhék, időnként, elsősorban székeléskor jelentkező idegentest érzés, ritkábban viszketés, vagy fájdalom, valamint pecsételő friss piros vérzés jellemzi.
A második stádiumban fordulnak gyakrabban orvoshoz a betegek. Erre a has-préskor (pl. székeléskor) kiforduló, de spontán visszahúzódó aranyeres csomó a jellemző. A végbéltáji fájdalom intenzívebb, a vérzés gyakoribb (de a tünetek lényegében megegyeznek az első stádiumban leírtakkal).
A harmadik stádiumra a kiforduló, spontán már vissza nem húzódó, de kézzel visszahelyezhető csomó jellemző. Itt székeléskor már szinte minden alkalommal van friss élénkpiros vérzés, fájdalom. Gyakran alakul ki szövődmény, nyálkahártya gyulladás formájában.
A negyedik stádiumban a végbélből kifordult csomók már nem visszahelyezhetők. Jellemzi az állandó diszkomfort, változó mértékű fájdalom és a szinte mindennapos a vérzés. Gyakori szövődmény a gyulladás vagy akár az aranyeres krízis, mely a fájdalom mellett már gyulladással, lázzal is járhat, és sürgős sebészi ellátást igényel!
Mikor szükséges orvoshoz fordulni?
Az aranyeresség bármely stádiumában kezelés nélkül panaszokat okoz, spontán nem gyógyul, hanem súlyosbodik, ezáltal a későbbiekben számítani lehet a legsúlyosabb szövődmények megjelenésére is. Az elhanyagolt aranyérbetegség mellett a nyálkahártya gyulladása, kifekélyesedése, a végbél előesése (prolapsusa) is kialakulhat. Fontos azzal is tisztában lenni, hogy az aranyerességhez hasonló panasz megjelenhet a végbél jó- és rosszindulatú daganatai esetén is (az aranyerek megléte nem zárja ki a végbél daganatos megbetegedését). A végbélrák korai szakaszban felfedezve gyógyítható betegség. Éppen ezért, amennyiben valaki az említett tüneteket tapasztalja, mindenképp érdemes szakemberhez fordulni, mivel a panaszok akár az aranyérnél sokkal súlyosabb betegségeket is jelezhetnek.
Az aranyér a benne lévő vér pangása miatt be is thrombotizálhat, vagyis vérrögök alakulhatnak ki benne, ami szinte elviselhetetlenségig fokozódó fájdalommal is járhat.
Hogy el lehessen kerülni az említett szövődményeket, célszerű már korai stádiumban kezeltetni a problémát!
Mit lehet tenni az aranyeres csomók ellen?
Az aranyér elleni harc több fronton is zajlik: életmód, gyógyszeres terápia, valamint szükség esetén műtét.
A táplálkozásnak mind a prevencióban, mind a kezelésben, a tünetek enyhítésében óriási szerepe van, ugyanis a rostban gazdag táplálkozás, valamint a bőséges folyadékfogyasztás bizonyítottan csökkenti az aranyeres panaszokat és segít a megelőzésben. Ekkor ugyanis a széklet lazábbá válik, nincs erőlködés, nem alakul ki szorulás. Ezen túl a rendszeres testmozgás és az esetleges túlsúly leadása is nagy segítséget jelent – mondja dr. Tihanyi Balázs, a Trombózisközpont sebésze.
Az életmódón kívül a már kialakult aranyérnél nagy szerepet kap a gyógyszeres terápia (kúpok, kenőcsök, orális készítmények), mely csökkenti a fájdalmat, a gyulladást, valamint érösszehúzó hatással is bír.
Egy bizonyos stádium elérése felett sebészi beavatkozás indokolt. Különböző beavatkozás típusok léteznek a betegség stádiumától, a panaszok mértékétől is függ az alkalmazhatóságuk. (pl. ambuláns ellátás keretében is használható gumigyűrűs leszorítás, infravörös fotokoagulásció, vagy műtői körülmények között végzendő többféle ún. haemorrhoidectomia, vagyis aranyér operáció).
Forrás: Trombózisközpont
