A gyógyszerek szedésénél nemcsak a helyes dózisra, hanem a bevétel időpontjára is fontos odafigyelni. A szervezetben zajló számos biokémiai folyamat ugyanis egy, a „belső óra” által diktált biológiai ritmust követ; ezt figyelembe véve fokozódik a gyógyszerhatás, és a mellékhatás csökken.
Akarantén, a megváltozott munkahelyzet, az állandó stressz megviseli a szervezetet, ezért még inkább oda kell figyelni a megfelelő gyógyszerszedési tanácsokra. A biológiai ritmus figyelembevétele minden esetben a hatásosabb és kevesebb mellékhatással járó gyógyszeres terápiát szolgálja. Ahhoz, hogy ajánlásokat tudjunk tenni az optimális gyógyszerbevételi időpontra, részleteiben kell ismerni a cirkadián ritmust és a gyógyszeres terápiában betöltött szerepét. Ezzel kapcsolatosan napjainkban is folynak kutatások.
A hormontermelés napszakonként változik
A napi ritmus, a belső óra kifejeződésének a legismertebb példája a kortizol nevű hormonnak a termelődése. A szteroid jellegű kortizol jelentős szerepet tölt be a szervezetet érő stresszre adott válasz kialakításában. Naponta körülbelül 15-60 milligramm kortizol termelődik, azonban stressz hatása alatt a mennyiség a 240 milligrammot is elérheti.
A kortizol felszabadulása a szervezetben nem folyamatos, hanem a napi ritmust követve változik. Ez azt jelenti, hogy a maximális vérplazmaszintet a kortizol reggel 6 és 9 óra között éri el, míg a minimális koncentrációt éjféltájban.
Mi ebből a tanulság?
A szteroid gyulladáscsökkentővel végzett terápiában részesülő, kortizolszerű gyógyszert szedő betegeknek (pl. rheumatoid arthritisben szenvedők) a szájon át szedett szteroidos gyógyszereiket érdemes a reggeli órákban bevenniük, hogy az adagolás a természetben jellemzőhöz minél inkább hasonló lehessen. Megfigyelték azt is, hogy a szervezet bioritmusához igazodó tablettabevétel kevesebb mellékhatást vált ki, mint az egyéb napszakokban történő bevétel.
Változó gyomorsavmennyiség
A gyomorban a savtermelődés is napi ritmust követ, ami a maximumát este 10 óra körül éri el, míg reggel 8 óra tájban minimumszinten áll. Tudva ezt, a gyomorsavtermelést csökkentő hatóanyagoknál is lényeges a belső óra figyelembevétele. Egyes hatóanyagok (ranitidin, famotidin) akkor a leghatékonyabbak, ha a beteg este veszi be őket. A többit (omeprazol, pantoprazol, ezomeprazol, lanzoprazol, rabeprazol) éppen ellenkezőleg, reggel ajánlott bevenni.
Az ún. savkötők (antacidok), mint például a szódabikarbóna vagy a nátrium-, a kalcium- és a magnézium-karbonát, azonnal reagálnak a gyomorban fölös mennyiségben jelen lévő savval. A savkötők a bevételt követően a gyomor kémhatásának gyors emelkedését idézik elő, ilyen módon a gyomorégés tüneteit szinte azonnal képesek enyhíteni; a bevételüket nem kell a belső órához igazítani.
Hajnalban súlyosbodó asztmás panaszok
Az asztmában szenvedő betegeknél a légzési nehézség és a légszomj leginkább éjszaka vagy a kora reggeli órákban lép fel. Mindez a hörgők éjjel 3 óra és reggel 6 óra közötti időszakra tehető, fokozott összehúzódásával hozható kapcsolatba. A hörgők érzékenysége ebben az időszakban a legkifejezettebb az allergénekkel, köztük például a háziporral szemben. Egyes asztmában alkalmazott, szájon át adagolt hatóanyagoknál (ß2-receptoron ható gyógyszerek) azt tapasztalták, hogy ha a beteg este veszi be a gyógyszerét, megelőzhető az éjszaka vagy hajnalban jelentkező légzési nehézség. A hosszú hatású inhalációs készítményeknél – ahol a speciális technológiának köszönhetően a hatás tartósan fennáll – nincs ajánlás a bevételi időpontra vonatkozóan.
Inkább magas a vérnyomás
A vérnyomáscsökkentő gyógyszereket szedő betegeknek azt javasolják, hogy gyógyszereiket felkelést követően vegyék be, mert reggel/délelőtt a legnagyobb mértékű a vérnyomás emelkedése/ kiugrása.
A védőoltás délelőtt hatásosabb?
Kevesen gondolnák, de a napi ritmus azt is befolyásolja, hogy mikor érdemes a védőoltásokat beadni. Kimutatták, hogy az immunrendszer külső támadásokra adott válasza napon belüli fluktuációkat mutat: ezt tudva az influenza elleni oltás beadásának az optimális időpontja a délelőtti órákra tehető.
A 9 és 11 óra között beadott oltások jelentősen magasabb antitest-koncentrációkhoz vezetnek (ami a védettség jele), mint a 15 és 17 óra között be adottak. A gyógyszerek szedésénél nemcsak a helyes dózisra, hanem a bevétel időpontjára is fontos odafigyelni. A szervezetben zajló számos biokémiai folyamat ugyanis egy, a „belső óra” által diktált biológiai ritmust követ; ezt figyelembe véve fokozódik a gyógyszerhatás, és a mellékhatás csökken.
Dr. Budai Lívia PhD
szakgyógyszerész
A cikk a Patika Magazinban jelent meg! A lapot kérje gyógyszerészétől minden hónap elején!
