Járványos időkben különösen fontos az immunitás erősítése, az immunválasz védő hatásának biztosítása, hogy szervezetünk felvegye a harcot a fertőző betegségekkel szemben. A megfelelő vitaminokban és ásványi anyagokban bővelkedő étrend, illetve a mikroelem-pótlás egyik elengedhetetlen feltétele a jól működő immunrendszer, a fertőzésekkel, kórokozókkal szembeni fokozott ellenálló képesség fenntartásának.
A táplálkozás és az immunfunkcióink közötti kapcsolat meglehetősen összetett. A táplálkozás nemcsak az immunitást befolyásolja, hanem az immunfunkció a test vitaminok és ásványi anyagok metabolizálására, feldolgozására való képességére is hat. Fontos tehát odafigyelnünk a helyes táplálkozásra, hogy ez a kapcsolat optimálisan működjön.
A mikrotápanyagokban (nyomelemekben) bővelkedő táplálékok életkorunktól függetlenül létfontosságú szerepet játszanak az immunrendszer működésében. Ezek közé tartoznak az egészséges immunfunkció fenntartásához szükséges olyan vitaminok és ásványi anyagok, mint pl. a C, D, E, B2, B6 és B12 vitamin vagy a folát, a vas, a szelén, a cink. Közülük kiemelünk néhány, többek közt a jó immunvédelem szempontjából is fontos vitamint és ásványi anyagot.
VITAMINOK
B-vitamin család
Folát / folsav: nélkülözhetetlen a vörösvértestek képződéséhez; a folát csökkentheti a vérben az aminosav (homocisztein) káros, emelkedett szintjét. Ez a csökkentés védhet pl. a szívbetegségek ellen is. A folát a terhesség alatt is létfontosságú az agy és a gerincvelőt alkotó idegcső megfelelő fejlődéséhez. Az olyan idegcső-záródási rendellenességek, mint pl. a csecsemőknél fellépő spina bifida (nyitott gerinc) összefüggnek az anya folát-anyagcseréjének metabolikus zavarával. Ez azt jelenti, hogy bár az anya étrendje elegendő mennyiségű folsavat tartalmazhat, a szervezete nem tudja hatékonyan felhasználni. Ha extra folsavat vesz be a terhes nő az idegcső kialakulásakor, csökkentheti az elzáródás veszélyét. Az idegcső azonban nagyon korán alakul ki a terhesség alatt – kb. egy hónappal a fogantatás után. Így a nőknek ajánlott a fogamzás előtt 12 hétig folsavat szedniük, és folytatniuk kell a folsav-kiegészítők szedését a terhesség 12. hetéig.
Riboflavin (B2-vitamin): a B-vitamin csoport részeként a riboflavin elengedhetetlen két anyag képződéséhez a szervezetben, melyek: a FAD (flavin-adenin-dinukleotid) és az FMN (flavin-mononukleotid) elektronátvivő koenzimek. Mindkettő létfontosságú azon folyamatokban, amelyek az immunrendszerünk megfelelő működéséhez járulnak hozzá, a táplálékból felszabaduló energia hasznosításásában vesznek részt. A riboflavin különösen hatékony vassal, B6-vitaminnal és folsavval társítva. Fontos az idegrendszer, a bőr és a szem egészsége szempontjából is.
D-vitamin
A D-vitamin hiány, amellett, hogy egyik fő, káros hatása a csontritkulás, az immunrendszer működésére is negatívan hat. A D-vitamint szervezetünk elsősorban a bőrünket érő napfény hatására állítja elő a vitamin előanyagaiból. Ezért a bőrünkre ható, jótékony ultraibolya (UV-B) sugárzás hiánya miatt az őszi-téli időszakban, a mérsékelt égövbe tartozó országokban, így hazánkban is, a lakosság túlnyomó részének rendszeres D-vitamin-pótlásra van szüksége. Immunerősítő hatása és számos (köztük fertőző) betegség megelőzése szempontjából mintegy 10 mikrogramm szedése ajánlott belőle naponta.
C-vitamin
A C-vitamin (aszkorbinsav) vízben oldódó, antioxidáns vitamin, amely erősíti az immunrendszert, növeli a szervezet ellenálló képességét a fertőző betegségekkel szemben. A szervezet nem tudja előállítani, ezért étrendünk révén, vagy étrend-kiegészítő formájában kell bejuttatni. Ha a C-vitamint táplálék útján biztosítjuk, néhány példa az abban bővelkedő gyümölcsökre, zöldségekre: csipkebogyó, citrusfélék, paradicsom, piros és zöld paprika, kivi, eper, brokkoli…
E-vitamin nagy koncentrációban található meg a fagocitákban, az immunfunkciós sejtekben, más néven falósejtekben, melyek segítenek a fertőzések leküzdésében.
Ha a szervezetben fertőzés alakul ki, a fagociták aktiválódnak, és felszabadítják a reaktív oxigén fajtákat (ROS). Míg a ROS szerepet játszik a vírusok és baktériumok deaktiválásában (hatástalanításában), árthat a normál humán sejteknek. A C-vitamin viszont olyan antioxidáns, amely megvédi ezen sejteket a ROS által okozott károsodásoktól.
Egyes kutatások arra utalnak, hogy a szervezet C-vitamin szintje csökkenhet a fertőzés során, így ilyenkor is pótolni kell. Mindamellett bizonyos, külföldi laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy bár a C-vitamin segíthet a fertőzések csökkentésében, de más klinikai humán tanulmányok szerint nem mérsékli a közönséges megfázás előfordulását a teljes populációban. Érdekes megfigyelni azt a kutatási adatot is, hogy a fizikailag nagyon aktív emberek esetében azonban a C-vitamin hozzájárulhat a megfázások számának csökkentéséhez.
De mennyi C-vitaminra van szükségünk? Az ajánlott mennyiség egészségi állapottól és egyéb tényezőktől függ, de minimálisan napi 60 mg. A téli időszakban pl. kevesebb magas C-vitamin tartalmú táplálékot tudunk fogyasztani, és emiatt csökken a szervezet ellenálló képessége. Ezért tanácsos pl. az említett citrusfélékre vagy más, télen is hozzáférhető vitamindús táplálékra koncentrálni, és a vitaminpótlást igénybe venni.
Forrás: Galenus
