Járványos időkben különösen fontos az immunitás, az immunválasz védő hatásának erősítése, hogy szervezetünk felvegye a harcot a fertőző betegségekkel szemben.
A táplálkozás és az immunfunkcióink közötti kapcsolat meglehetősen összetett. A táplálkozás nem csak az immunitást befolyásolja, az immunfunkció a test vitaminok és ásványi anyagok metabolizálására, feldolgozására való képességére is hat. Fontos tehát odafigyelnünk a helyes táplálkozásra, hogy ez a kapcsolat optimálisan működjön.
A mikrotápanyagokban (nyomelemekben) bővelkedő táplálékok életkorunktól függetlenül létfontosságú szerepet játszanak az immunrendszer működésében. Ezek közé tartoznak az egészséges immunfunkció fenntartásához szükséges olyan vitaminok és ásványi anyagok, mint pl. a C-, D-, E-, B2-, B6- és B12-vitamin vagy a folát, vas, szelén, cink. Ezek közül kiemelünk néhány, többek közt a jó immunvédelem szempontjából is fontos vitamint és ásványi anyagot.
Folát/folsav
Nélkülözhetetlen a vörösvértestek képződéséhez (a folát a zöldségekben megtalálható változat, a folsav pedig a szintetikusan előállított), csökkentheti a vérben az aminosav (homocisztein) káros, emelkedett szintjét. Ez a csökkentés védhet pl. a szívbetegségek ellen is.
A várandósság alatt is létfontosságú az agy és a gerincvelőt alkotó idegcső megfelelő fejlődéséhez a magzatnál. Az olyan idegcsőzáródási rendellenességek, mint pl. a csecsemőknél fellépő spina bifida (nyitott gerinc), összefüggnek az anya folátanyagcseréjének metabolikus zavarával. Ez azt jelenti, hogy bár az anya étrendje elegendő mennyiségű folátot tartalmazhat, a szervezete nem tudja hatékonyan felhasználni. Ha extra folsavat vesz be a várandós nő az idegcső kialakulásakor, az csökkentheti a veszélyt. Az idegcső azonban nagyon korán alakul ki a várandósság alatt – kb. egy hónappal a fogantatás után. Így a nőknek ajánlott a fogamzás előtt 12 hétig folsavat szedniük, és folytatniuk kell a folsav-kiegészítők szedését a terhesség hetéig.
Riboflavin (B2-vitamin)
A B-vitamin-csoport részeként a riboflavin elengedhetetlen két anyag képződéséhez a szervezetben, ezek a FAD (flavin-adenin-dinukleotid) és az FMN (flavinmononukleotid) elektron átvivő koenzimek. Mindkettő létfontosságú azon folyamatokban, amelyek az immunrendszer megfelelő működéséhez járulnak hozzá, a táplálékból felszabaduló energia hasznosításában vesznek részt. A riboflavin különösen haté kony vassal, B6-vitaminnal és folsavval társítva. Fontos az idegrendszer, a bőr és a szem egészsége szempontjából is.
D-vitamin
A D-vitamin-hiány a csontritkulás egyik fő oka, emellett az immunrendszer működésére is negatívan hat.
A D-vitamint szervezetünk elsősorban a bőrünket érő napfény hatására állítja elő a vitamin előanyagaiból. Ezért a bőrünkre ható, jótékony ultraibolya (UV-B) sugárzás hiánya miatt az őszi-téli időszakban a mérsékelt égövbe tartozó országokban, így hazánkban is, a lakosság túlnyomó részének rendszeres D-vitaminpótlásra van szüksége. Immunerősítő hatásának elősegítésére és számos (köztük fertőző) betegség megelőzésére mintegy 10 μg szedése ajánlott belőle naponta.
C-vitamin
A C-vitamin (aszkorbinsav) vízben oldódó, antioxidáns vitamin, amely erősíti az immunrendszert, növeli a szervezet ellenálló képességét a fertőző betegségekkel szemben. A szervezet nem tudja előállítani, ezért étrendünk révén vagy étrend- kiegészítő formájában kell bejuttatni. Ha táplálék útján szeretnénk hozzájutni a megfelelő mennyiséghez, néhány példa a C-vitaminban bővelkedő gyümölcsökre, zöldségekre: csipkebogyó, citrusfélék, paradicsom, piros- és zöldpaprika, kivi, eper, brokkoli…
E-vitamin nagy koncentrációban található meg a fagocitákban, az immunfunkciós sejtekben, más néven falósejtekben, amelyek segítenek a fertőzések leküzdésében. Ha a szervezetben fertőzés alakul ki, a fagociták aktiválódnak, és felszabadítják a reaktív oxigénfajtákat (ROS). Míg a ROS szerepet játszik a vírusok és a baktériumok hatástalanításában, árthat a normál humán sejteknek.
A C-vitamin viszont olyan antioxidáns, amely megvédi ezen sejteket a ROS által okozott károsodásoktól. Egyes kutatások arra utalnak, hogy a szervezet C-vitamin- szintje csökkenhet a fertőzés során, és ilyenkor is pótolni kell. Bizonyos külföldi laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy a C-vitamin segíthet a fertőzések csökkentésében, ám más klinikai humán tanulmányok szerint nem mérsékli a közönséges megfázás előfordulását a teljes populációban.
Érdekes megfigyelni azt a kutatási adatot is, hogy a fizikailag nagyon aktív emberek esetében a C-vitamin hozzájárulhat a megfázások számának csökkentéséhez.
De mennyi C-vitaminra van szükségünk? Az ajánlott mennyiség egészségi állapottól és egyéb tényezőktől függ, de minimálisan napi 60 mg. A téli időszakban pl. kevesebb magas C-vitamin-tartalmú táplálékot tudunk fogyasztani, emiatt csökken a szervezet ellenálló képessége. Ezért tanácsos pl. az említett citrusfélékre vagy más, télen is hozzáférhető, vitamindús táplálékra koncentrálni, és vitaminpótlást igénybe venni.
Szelén
Mindannyiunknak szükségünk van szelénre az egészséges immunrendszer fenntartásához, de a pajzsmirigy jó működéséhez, a sejtek oxidatív stressztől és gyulladástól való védelméhez, valamint a haj és a körmök egészségének megőrzéséhez is. Táplálékkal vagy étrendkiegészítőkkel vihető be a szervezetbe. Felnőttek számára az ajánlott mennyiség 50–100 μg között ingadozik (300-400 μg fölött túladagolás következik be).
Cink
Megfelelő cinkmennyiségre van szükség testünk napi ellátásához és ellenálló képességének fenntartásához, mivel ez az ásványi anyag olyan funkciókat segít a szervezetben, mint:
• az immunsejtek és a szövetek növekedése,
• a test saját antioxidáns enzimjeinek előállítása,
• termékenység,
• a haj, a bőr és a körmök egészségének fenntartása.
Vas
Nagyon fontos a vas szerepeltetése étrendünkben az egészséges immunrendszer biztosításához, hozzájárul többek közt a következőkhöz:
• Normális energia-anyagcsere
• Kognitív funkciók
• Vörösvérsejtek képződés
• Oxigéntranszport a testben
• Fáradtság csökkentése
Az alacsony vasbevitel egészségünkre és közérzetünkre nézve egyaránt káros, kiszolgáltatottabbá téve minket olyan problémákkal szemben, mint a károsodott immunfunkció vagy az osteoporosis.
Mikrotápanyagok
A mikrotápanyagok fontosak tehát ahhoz, hogy immunfunkcióink jól működjenek, és megvédjék szervezetünket a különféle fertőzésektől.
A szakemberek által ajánlott mennyiségnél alacsonyabb bevitel káros hatású, ezért figyelnünk kell arra, hogy szervezetünk naponta elegendő mikroelemhez jusson. E létfontosságú tápanyagok biztosítása az étrend vagy az étrend-kiegészítők segítségével, valamint az ajánlások betartása, elengedhetetlen annak érdekében, hogy egészséges maradjon az immunrendszerünk.
Forrás: Galenus
A cikk a decemberi Patika Magazinban jelent meg!
