Nemzetközi és magyar kutatások is ugyanazokra a megállapításokra jutottak: a több mint egy éve tartó világjárvány nemcsak a lelkünket, hanem a testünket is megviseli, függetlenül attól, hogy megfertőződtünk-e a koronavírussal. Idehaza átlagosan 2-5 kilóval nőtt a testsúly, miközben a mozgásszegény életmód miatt egyre többen küzdenek mozgásszervi panaszokkal. A magány és a bizonytalanság érzésével pedig majdnem minden második ember szembesült a járvány kezdete óta.
Lassan majdnem másfél éve életünk mindennapi része a koronavírus, amely gyökeresen megváltoztatta a mindennapokat, a szokásainkat, a jövőről alkotott elképzeléseinket. Bár a vakcinák megoldást jelenthetnek a járvány további terjedésére, csak lassan éri el a világ az immunitást. A korlátozások a világ legtöbb országában súlyos fizikai és mentális problémákat okoztak a lakosság körében.
Az Egyesült Államokban tíz felnőttből négy szorongásról, vagy depresszióról számolt be, a megkérdezettek 36%-a szenved alvási, 32% evési zavaroktól, az alkoholfogyasztás mértéke pedig 12%-kal nőtt. A megkérdezett 18-24 év közötti amerikaiak 26%-ának fejében fordult meg az öngyilkosság gondolata. Az Egyesült Királyságban – ahol április 12-én kezdték meg a korlátozások enyhítését -, hasonló kutatási eredményekről számoltak be: több alkohol és nagyobb mennyiségű egészségtelen étel fogyott otthon, a lakosság rosszabbul aludt és kevesebbet mozgott. Olaszországban hasonló eredménnyel zárult egy tavalyi kutatás.
Magyarország sem marad el a nemzetközi átlagtól. A Budapesti és Salgótarjáni Mozgásszervi Magánrendelők közös, nem reprezentatív kutatásából kiderül, a megkérdezettek majdnem felének, 44 %-ának változtak a táplálkozási szokásai, 46%-uk többet főzött az elmúlt évekhez képest, ugyanakkor több mint 38 %-uk többet is nassolt. Minden tizedik személy több alkoholt fogyasztott. A testsúlynövekedéssel a magyaroknak is meggyűlt a baja: minden harmadik személynek nőtt a súlya, a legtöbben 2-5 kg (25%), míg a megkérdezettek 13%-a 6-9 kg pluszsúlyról számolt be.
A korlátozások miatt idehaza is csökkent a mozgási hajlandóság, sokan lemondtak a sport örömeiről otthonaik fogságában: a megkérdezettek 63%-a kevesebbet mozgott a vírus kezdete óta és 43%-uk több időt töltött semmittevéssel. Nem véletlen, hogy a fentiek miatt nőtt a mentális- és mozgásszervi panaszok száma: 82% egy éve rosszabbul alszik, 45% érezte magányosnak magát, de csak kevesen kértek bárkitől segítséget (11,6%). A megkérdezettek 65%-a tervezi, hogy a korlátozások feloldásával változtat az életén: több mozgás, utazás, családi- és baráti látogatások, kulturális programok, elhalasztott orvosi vizsgálatok, vagy műtétek szerepelnek a magyarok kívánságlistáján.
„Magyarországon, a járványtól függetlenül kicsi a hajlandóság a mozgásra, a Covid-19 ezen pedig tovább rontott. Az otthoni tanulás és munka még azt a lehetőséget is elvette, hogy legalább annyit mozogjanak az emberek, ameddig elmennek az iskolába, vagy a munkahelyre. Az ingerszegény környezet pedig kedélyállapot romlásához és mozgásszegény életmódhoz vezet. Ez azonban egyáltalán nincs jó hatással az ízületekre, amelyeknek szükségük van a rendszeres átmozgatásra.
Mozgásszegény, gyakori ülő életmód mellett tartósan nyomás alá helyezzük a térdkalács és combcsont közötti úgynevezett patellofemorális ízületünket, ez pedig a csontok közötti porcok felpuhulásához, majd tartós fájdalomhoz vezethet. Sokan hát és derékfájdalommal találkoznak először, később azonban ez már kisugárzik az alsó végtagokba. A két leggyakoribb panasz, amellyel egyre többen felkeresnek a hát- és a derékfájdalom, illetve a térdízületi bántalmak. A fájdalom elmúlását még kevesebb mozgástól remélik, csakhogy ez egy ördögi kör, ugyanis az ízületeknek mozgásra van szükségük az egészséges működés érdekében” – fogalmazott Dr. Gáspár Szabolcs, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő ortopéd-traumatológus osztályvezető főorvosa.
A szakember azt mondja, elhatározás kérdése, hogy a napi rutinnak ugyanúgy része legyen legalább 15-20 perces mozgás hetente háromszor, mint az étkezés. Ha nincs idő hosszabb sétára, az interneten fellelhető videók segítségével, profi edzők irányításával mozgathatjuk át a testünket. A jó idő érkeztével pedig a séta, vagy a kerékpározás olyan sportolási lehetőségek, amelyek kevésbé terhelik meg az ízületeket.
„A krónikus ízületi fájdalmak azt jelzik, hogy életkortól függetlenül megváltozott az ízületi porc állapota. Mindez nem igényel műtéti megoldást, még elegendőek lehetnek táplálékkiegészítők, az évek múltával azonban a porcréteg elvékonyodik, majd elkopik és idővel csak az operáció szüntetheti meg a fájdalmat. Jobb tehát most mozogni, mint évek múltán egy térd-, vagy csípőprotézis műtétre várakozni. Fontos azonban ebben is a fokozatosság elvét követni és minden esetben melegítéssel kezdjünk, majd fordítsunk időt a nyújtásra is” – tette hozzá az ortopéd szakember.
