Az immunrendszerről sokat hallunk. De tudjuk pontosan, hogyan is működik, s miben áll és miért lényeges védelmi funkciója? Most három részes írásunkban arra szeretnénk rávilágítani, milyen fontos, hogy tisztában legyünk a saját „védelmi vonalainkkal”. Hiszen enélkül, nem tudunk felkészülni (a télen oly gyakori) „támadásokra”.
Hogy is működik az immunrendszer?
Szervezetünk folyamatos kölcsönhatásban van a minket körülvevő környezettel, melynek károsító hatásaival szemben nap mint nap védekeznie kell. A védekezést többféle sejt, és szerv is segíti, melyek együttesen alkotják az immunrendszert.
- Elsődleges immunszerv például a csontvelő, ahol a limfociták vagyis a nyiroksejtek is képződnek.
- Másodlagos immunszervek például a lép, a nyirokcsomók, a mandulák.
A szervezet a legegyszerűbb módon különböző „védőhálók” segítségével próbál gátat vetni a „betolakodók” elé. Az első védelmi vonal, amivel az „idegennek” meg kell küzdenie, a bőr, melynek enyhén savas pH-ja biztosítja védőfunkciójának megfelelő működését. Az elsődleges védelmi vonalhoz tartoznak a nyálkahártyák is, melyek a tápcsatornát, a légutakat és a húgyútakat bélelik. Ha a mikroorganizmusoknak mégis sikerült valahol „rést találni a pajzson”, akkor olyan anyagokkal találkozhatnak, melyek baktericid, vagyis baktériumölő hatásának köszönhetően elpusztulnak. Ilyen baktericid hatással rendelkezik például sósav tartalma révén a gyomornedv, vagy a könnyben, nyálban fellelhető lizozim nevű enzim is.
Fontos szerepük van még a vérben található leukocytáknak is, melyeknek egyik típusa egyszerűen bekebelezi a kórokozókat.
Ahhoz, hogy a szervezet meg tudja különböztetni, hogy mi a jó és mi a rossz ami ellen védekeznie kell, fel kell tudnia ismerni azt. Ez a felismerő képesség kulcsfontosságú. Azt az anyagot, amivel a szervezet a magzati élet során már találkozott „saját” anyagának tekinti, azonban minden olyan anyag, amivel már csak a születés után találkozott, „idegennek” számít. Ezek az „idegen”anyagok vesznek minket körbe a külső környezetben, ezek ellen kell védettséget, azaz immunitást szerezni, ami a fertőzésekkel szembeni ellenállást jelenti. A fertőzéshez nem elég a kórokozónak a szervezetbe bejutni, ott kölcsönhatásba is kell kerülnie a megfelelő sejtekkel, s a kötődés által immunválaszt kiváltani. Minden testidegen anyagot, ami immunválaszt indukál antigénnek nevezünk.
S hogy pontosan mik is lehetnek antigének?
Például mikroorganizmusok, azaz vírusok, baktériumok, különböző gombák, de ide sorolhatók a virágporszemek, a tejfehérje, a földimogyoró stb. is. Ellenük a szervezet – specifikus fehérjéket – antitesteket termel.
Miért fontos az immunrendszer védelme?
Az immunrendszer hatékonysága sok sejt összehangolt működésének eredménye, mely a mindennapokban nélkülözhetetlen. Ennek köszönhető, hogy nem kapunk el különböző fertőzéses betegségeket, nem fejlődnek ki szervezetünkben különböző daganatok, nem leszünk allergiások. Még egy olyan rémisztő vírusfertőzés átvitelében is – mint amilyen például az AIDS – döntő szerepe van az immunrendszer állapotának.
Az immunvédekezésben olykor adódhatnak zavarok, ez jellemző például az allergiás betegségekben. Ilyenkor az immunrendszer alapvetően ártalmatlan anyagra fokozott reakciót mutat. Az allergiás reakciók kialakulása az IgG-nek nevezett ellenanyaghoz köthető, melynek hatására olyan anyagok szabadulnak fel, amelyek helyi gyulladásos, sőt súlyos általános reakciót váltanak ki.
Olyan eset is előfordul, amikor a szervezet a „saját” anyagai ellen kezd ellenanyagot termelni, ami az autoimmun betegségek kialakulásának alapja. Ilyen eredetű például az 1-es típusú cukorbetegség, vagy a reumás jellegű izületi gyulladás (rheumatoid arthritis).
Egészségünk fenntartásában az immunrendszer hatékony működése alapvető, nézzük meg, mit tehetünk azért, hogy sokáig és jól dolgozzon értünk.
Milyen tápanyagokkal serkenthetjük immunrendszerünk működését? Olvassa el cikkünk következő részét: Mindent az immunrendszerről 2. rész
Melyek a leginkább immunerősítő táplálékok? S miért fontos az immunerősítésben a mozgás és a folyadékfogyasztás? Megtudhatja: Mindent az immunrendszerről című írásunk 3. részéből.
Táplálkozási Akadémia