Az alvászavar igen gyakori probléma, stresszes, rohanó világunkban szinte népbetegségnek számít. Pedig az egészséghez, sőt az életben maradáshoz feltétlenül szükséges az ellazulást és feltöltődést biztosító alvás.

Az alvászavarnak három fő típusát különböztetjük meg.

1. Elalvási nehézség: az elalvási idő 30 percnél hosszabb.
2. Átalvási zavar: többszöri felébredés az éjszaka folyamán.
3. Korai ébredés: ha az alvás hetente több mint háromszor 6 óránál rövidebb.

Az alvászavar mindennapi tevékenységünkre is hatással van: nappali fáradtság, ingerlékenység, rossz közérzet, fejfájás, koncentráció- és memóriazavarok léphetnek fel.

Hogyan jelentkeznek az alvászavar tünetei?

1. Az elalvási zavarok rendszerint átmenetiek, és legtöbbször stresszállapothoz, pszichés feszültséghez társulnak. Ha valaki nem tud este elaludni, annak leggyakrabban azaz, oka hogy nappali problémákon rágódik. Alvásunkat elrabolhatják a leküzdhetetlennek tűnő konfliktusok: a fokozott felelősségvállalás, munkahelyi túlterhelés, anyagi nehézségek, kapcsolati zavarok, aggodalom, szorongás, mindezek egyaránt elalvási nehézséget okozhatnak. Tovább bonyolítja a helyzetet a düh és harag érzete amiatt, hogy nem tudunk elaludni. S minél inkább akarunk, annál nehezebben sikerül! Néhány álmatlan éjszaka után már előre szorongunk attól, hogy a következő éjszakát is álmatlanul fogjuk tölteni.

2. Az átalvási zavarok esetén az ember nyugtalanul alszik, többször felébred, nehezen alszik vissza, és reggel fáradtan, elgyötörten ébred. Ilyenkor fontos feladat annak eldöntése, hogy az alvászavar önálló probléma, vagy valamilyen más betegség következménye. Az átalvási zavarok lelki hátterét gyakran a tudattól távoli, elfojtott konfliktusok, szorongások, esetleg agresszív indulatok képezik. Ilyen esetben gyakran csak a feltáró pszichoterápia segít.

3. Korai ébredésről akkor beszélünk, ha az alvás hetente több mint háromszor hat óránál rövidebb ideig tart. Nem kóros tehát, ha valaki rendszeresen hajnali 4-5 körül ébred, amennyiben este korán aludt el. A korai ébredés a depresszió jellegzetes – akár legelső – tünete lehet, máskor a túlterheltség, a napi gondok, aggodalmak nem engedik meg a visszaalvást.

Mi zavarhatja az alvásunkat?

A kezelést feltétlenül kivizsgálásnak kell megelőznie. El kell dönteni, hogy az alvászavar önálló probléma, vagy pedig más betegség következménye. Ez főleg átalvási zavar esetén fordul elő. Számos testi betegség okoz ugyanis olyan éjszakai ingereket, amelyek miatt felébredhetünk. A leggyakoribb az éjszakai vizelés, aminek hátterében szívelégtelenség, vesebetegség, prosztatamegnagyobbodás állhat. Tüdőbetegségek, például krónikus hörghurut, tüdőtágulat vagy asztma okozta légszomj magyarázhatja az ébredést.

Megzavarhatják az éjszakai nyugalmat viszkető bőrbetegségek, a gyomorból a nyelőcsőbe visszaáramló sav maró hatása (reflux), de ízületi betegségekben jelentkező fájdalom is, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Jelentkezhet éjszakai lábikragörcs is. Hátterében leggyakrabban ásványi anyagok (magnézium, kalcium vagy kálium) hiánya található.

Az alvászavar pszichiátriai betegségek (pl. a depresszió, pánikbetegség) részjelensége, esetleg első tünete is lehet. Számos gyógyszer, pl. egyes antidepresszánsok, vízhajtók, hörgtágítók, gyulladásgátlók stb. is okozhatnak átalvási zavart.

Makacs, krónikus álmatlanság esetén alváslaborban történő kivizsgálásra is szükség lehet. Különösen fontos ez, ha felmerül a légzéselakadás (az ún. alvási apnoe szindróma) lehetősége, mivel ilyen esetben nem szabad altatószert szedni. Ebben a betegségben alvás közben a garatizmok tónusa oly mértékben csökken, hogy az a garat elzáródásához vezet. A beteg az éjszaka folyamán többször felébred (gyakran csak pillanatokra), így alvása szakaszos, nem kellően pihentető, ezért napközben fáradt, néha rajtaütésszerűen el is alszik. Az oxigénhiány miatt az alvási apnoe szindrómában nő a magas vérnyomás és a szív-ér rendszeri halálozás kockázata, a nappali fáradtság és elalvás pedig balesetekre hajlamosít.

Mit tehetünk, ha nem tudunk aludni?

• Először is derítsük fel, nincsenek-e olyan tényezők a környezetünkben, amelyek ronthatják az alvást. Ilyen lehet a zaj, fény, vibráció (tévé, számítógép), vagy a túl hideg vagy túl meleg szoba.
  

• Az élénkítőszerként használt koffein (kávé tea, kóla) túlzott fogyasztása fokozza a feszültséget, s ezáltal rontja a nyugodt pihenés, alvás esélyeit. A koffeinen kívül a nikotin is éberségfokozó. Az alkohol ugyan elősegíti az elalvást, azonban mind a mély, mind a REM alvásfázist gátolja. A rendszeres és túlzott alkoholfogyasztás súlyos és tartós álmatlanságot okozhat. Amennyire lehet, küszöböljük ki, a zavaró tényezőket.

• Biztosítsunk az alváshoz optimális (18–20 °C-os) szobahőmérsékletet.
  

• Este már ne együnk túl sokat, lehetőleg korán vacsorázzunk, kerüljük a nehéz és sós ételeket. A folyadékfogyasztás korlátozása szomjúságot okoz, ami nehezíti az elalvást ill. éjszakai felébredéshez vezet, ezért este hat óra után már csak vizet igyunk.
  

• Lefekvés előtt ne nézzünk túlzottan izgató tv-műsorokat, filmeket.
  

• Nappal ne szunyókáljunk, mert a délutáni alvás rontja az éjszakai pihenés esélyét.
  

• Különösen fontos a testmozgás! Közepes intenzitású mozgás ajánlott lehetőleg szabad levegőn vagy nyitott ablaknál (kocogás, kerékpározás, torna, gyors séta), a késő délutáni  órákban, nem közvetlenül lefekvés előtt. Olyankor ugyanis élénkítő hatású lehet.
  

Korai ébredéskor először azt kell eldönteni, hogy valójában alvászavarról van-e szó. Ha az alvás legalább hatórás volt, akkor egyáltalán nincs szükség beavatkozásra. Ilyenkor ne erőltesse hát az alvást! Inkább keljen fel, keressen valamilyen érdekes, élvezetes (lehetőleg csendes) elfoglaltságot. Tűzzön ki új célokat, válasszon új hobbit, s élvezze, hogy napjai több aktív órával meghosszabbodtak!

Ha pörgő gondolataink akadályozzák az elalvást, akkor nem megoldás nem gondolni a problémáinkra! Valamire nem gondolni nem lehet, de másra gondolni igen. Idézzük fel minél részletesebben egy régi kedves emlékünket. Egy régi vakációt… Ne siessünk, van időnk, merüljünk el a részletekben. Milyen volt a ház, amelyben megszálltunk, milyen színű volt a függöny? Idézzük fel a virágok illatát, a madarak csicsergését. Ha ez sem elég, megtanulhatunk relaxálni, esetleg valamilyen alváskontroll-technikát. Olcsóbb, hatékonyabb és egészségesebb, mint évtizedeken át altatót szedni! Sajnos sokan választják a legegyszerűbbnek tűnő megoldást, az altatók szedését. Pedig az altatókhoz viszonylag hamar hozzá lehet szokni, és nem egy közülük megzavarja az alvás normális ciklusait. Némi túlzás kijelenteni, hogy minden tekintetben kifogástalan altatószer nincs forgalomban. A gyógyszerek ugyanis csak átmeneti segítséget jelentenek, tartós használat esetén kialakul a hozzászokás, és az alvászavar krónikussá válik. Mielőtt altatókhoz nyúlnánk, próbáljuk végig az említett nem gyógyszeres terápiákat, az életmód-változtatást, a relaxációt is. Több tanulmány szerint igen jó hatású a kognitív pszichoterápia. Veszély nélkül próbálhatjuk ki az altató-nyugtató hatású gyógynövénykészítményeket vagy illóolajokat.

Altató-nyugtató hatású gyógynövények

Macskagyökér: nyugtató hatású, de önmagában kevéssé altat, viszont a szorongás csökkentésén keresztül mégis javítja az elalvást. Azonban az íze és a szaga meglehetősen kellemetlen, ezért főleg készítményekben ajánljuk.

Citromfű: különösen hatásos teljesítményszorongás esetén. Ha pl. vizsgadrukk miatt nem tudunk elaludni, a citromfűtea nyugodt, könnyű álmot biztosíthat. Egy feszített munkanap után egy citromfüves fürdő is kitűnő feszültségoldó hatású lehet.

Komló: általános nyugtató és enyhe altató hatású. Enyhíti az izomfeszülést, a vegetatív panaszokat. Különösen hatásos a klimaxos eredetű nyugtalanság, hangulatingadozás, alvászavar kezelésére. Az idegrendszerre ható gyógynövényeket leggyakrabban kombinálva használjuk. Álmatlanság esetén készíthetünk gyógyfüves „alvópárnát” is, ezt citromfűvel, orbáncfűvel, komlóval és levendulával kell megtölteni.

dr. Valló Ágnes
belgyógyász szakorvos