Ha felmerül a rheumatoid arthritis, vagyis az ízületi gyulladás gyanúja, az orvos kérheti az ún. rheumatoid faktor (RF) meghatározását a vérből. Vajon mit jelent, ha az eredmény negatív? Csak rheumatoid arthritis-re utalhat, ha magas? Dr. Selyem Réka MSc, a FájdalomKözpont reumatológusa válaszolt a kérdésekre.
Mi is az a rheumatoid faktor?
A rheumatoid fakor (RF) az autoantitestek egy fajtája, amely – mint minden autoantitest – a szervezet saját fehérjéi ellen létrejövő védőfehérje. (Ezzel szemben az antitestek olyan védőfehérjék, amelyek a szervezetbe került idegen anyagok, például baktériumok ellen termelődnek.) A rheumatoid faktorok a gyulladások miatt megemelkedett immunoglobulinok IgG nevű csoportja ellen termelődnek.
Ez azt is jelenti, hogy az RF meghatározása önmagában nem tekinthető diagnosztikus erejűnek, hiszen majdnem minden gyulladással járó állapot esetén megemelkedik. Ugyanakkor az is tény, hogy az RF jelenléte nem feltétlenül jelenti a betegség jelenlétét is, hiszen ennek mennyisége változó, van, akinek betegség is nélkül is emelkedettebb, a populáció 5-10 %-ában normál esetben is magas lehet.
Miért szokták ellenőriztetni a rheumatoid faktort?
Elsősorban akkor szoktuk a labortól az RF meghatározását kérni, ha a páciens olyan panaszokkal jelentkezik, mint reggeli ízületi merevség, ízületi fájdalom, az érintett ízület duzzanata. Az is tipikus, ha egyre nehezebbé válik az adott ízület mozgása. Ugyanakkor néhány embernél nem jelentkeznek ilyen jellegzetes tünetek, esetleg csak olyan, enyhe problémák merülnek fel, mint a pattogásszerű hang az ízület mozgásakor, vagy egy rövidebb ideig tartó reggeli ízületi merevség. Az ízületi gyulladás bármely ízületet érinthet, leggyakrabban azonban a kezekben, lábakban, térdekben, csípőkben, esetleg a deréknál vagy a nyaknál jelentkezik – ismerteti dr. Selyem Réka MSc, a FájdalomKözpont reumatológusa.
Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy valaki éppen a legtipikusabb tünetekkel jelentkezik, ám az RF kimutatási eredménye negatív. Ez többek közt azért lehet, mert a gyulladás éppen visszahúzódott, remisszióban van, vagyis inaktív. Ilyenkor a vizsgálatot később meg kell ismételni.
Mi a helyzet akkor, ha az RF szintje magas?
Ha az labor által megadott referenciatartományban magasnak minősül az RF szintje, tovább kell haladni a kivizsgálások és a diagnosztizálás folyamatában, hiszen ez az adat nem csak rheumatoid arthritisre utalhat. Előfordulhat, hogy a Sjörgen-szindróma okozza az eltérést. Ez utóbbi a bőr, a szem, a száj nagyfokú fájdalmával, ízületi- és izomfájdalommal járó betegség, amely sokszor rheumatoid arthritis mellett alakul ki. Ezek mellett természetesen minden gyulladással járó állapot okozhat magas RF szintet, mint például – a teljesség igénye nélkül – a lupusz, a tuberkolózis, a szifilisz, egyes daganatos megbetegedések és vese, a máj, a tüdő egyes megbetegedése is.
Selyem doktornő éppen ezért arra figyelmeztet, hogy a laborleletek értékelése sosem történhet a diagnózis további lépései nélkül, szükséges lehet tehát számos további laborérték megállapítása, és egyes esetekben képalkotó diagnosztika is.
– A lényeg, hogy ha valaki ízületi problémákat tapasztal, forduljon szakorvoshoz, hiszen bár például az rheumatoid arthritis – több más ízületi betegséghez hasonlóan – progresszív betegség, ha a tüneteket időben felismerjük, megfelelő és hatékony módszerekkel a fájdalmat csökkenthetjük, a mozgástartományt a lehetőségek szintjéig visszaállíthatjuk – hangsúlyozza dr. Selyem Réka MSc, a FájdalomKözpont reumatológusa.
Forrás: FájdalomKözpont (www.fajdalomkozpont.hu)
