A csalánkiütés többnyire akut reakcióként jön létre, főként egy allergiás reakció részeként, de van, amikor tartósan van jelen. Dr. Borbola Kinga, a Dermatica bőrgyógyász-kozmetológusa, klinikai onkológus a krónikus csalánkiütés okaira és kezelési lehetőségeire hívta fel a figyelmet.
Mi minden okozhat csalánkiütést?
A csalánkiütés (utricaria) a bőr felsőbb rétegeinek duzzanatával, kipirosodásával, viszketésével járó tünetegyüttes, amelynek oka a hisztamin nevű anyag felszabadulása a bőrben. Egyes esetekben arc-, szemhéj-, ajak-duzzanat, súlyos esetekben nyelvduzzanat, légzési nehezítettség is társulhat hozzá. A hisztamin felszabadulását számos tényező kiválthatja, íme, a leggyakoribbak:
– Gyógyszerek, beleértve bizonyos antibiotikumokat, gyulladáscsökkentőt, magas vérnyomás gyógyszert.
– Bizonyos ételek, például diófélék, tenger gyümölcsei, apró magvas gyümölcsök, csokoládé, feldolgozott húskészítmények, tojás, stb.
– Fertőzéses megbetegedések, például influenza, húgyúti fertőzések, torokgyulladás.
– Egyes krónikus betegségek, például pajzsmirigy betegségek, lupus.
– Magas külső- vagy belső hőmérséklet.
– Állatokon élő élősködők, poratkák, csótányok.
– Pollenek, kemikáliák, napsütés, víz, egyes növények.
Az esetek közel felében ugyanakkor nem derül fény a csalánkiütés konkrét kiváltó okára.
Az akut tünetek krónikussá is válhatnak
A csalánkiütés könnyen felismerhető a velejáró jellegzetes tünetekről, mint a pirosság, a viszketés, a bőrből való kiemelkedés. A kiütéses foltok néhány milliméterestől a néhány centisig terjedhetnek, jobbára az arcon, a kézen, a karokon, a lábakon, a lábfejeken jelennek meg. Az is jellemző lehet rá, hogy folyamatosan változtatja a helyét, szinte óráról órára elmúlik, és egy másik helyen jön ki. Ezek az erős, zavaró problémák általában 24 órán belül eltűnnek, de néhány esetben hónapokig, évekig fennmaradhatnak – ezt nevezzük krónikus csalánkiütésnek.
– Természetesen a kezelést is befolyásolja, hogy akut vagy krónikus esetről van-e szó. Akut esetben elsősorban antihisztaminokat alkalmazunk, amelyek – ahogyan nevük is mutatja – visszaszorítják a hisztamin termelődésének hatásait. Mivel ezen gyógyszerekből vannak vény nélkül is elérhető szerek, tudni kell, hogy bizonyos esetekben, például alkohol-betegeknél és terheseknél nem szabad bármilyen antihisztamint „bevetni”. Más kezelést igényel, ha angiödéma is van a tünetek közt, különösen, hogy ez potenciálisan légzési nehézséget is okozhat. Amennyiben ez utóbbi tünet jelentkezik, esetleg hányás, felgyorsult szívverés, rosszullét, ájulás mellett, azonnal mentőt kell hívni – hangsúlyozza dr. Borbola Kinga, a Dermatica bőrgyógyász-kozmetológusa, klinikai onkológus. – Más a helyzet, ha krónikus csalánkiütést diagnosztizálunk. Ilyen esetben a tünetek hosszú távon is komoly kellemetlenséget jelentenek az érintettnek, ezért fontos a célzott kezelés.
Egyes esetekben például antibiotikumokat és injektálható szereket is adhatunk, hogy csökkentsük az allergiás válasz okozta tüneteket. Természetesen különböző labor- és egyéb vizsgálatokat is elvégzünk, amelyekkel olyan kiinduló betegségek után kutatunk, amelyek például a májat, a pajzsmirigyet vagy az immunrendszert érintik.
Mit tehetünk magunkért?
Elsősorban ajánlatos kerülni a hisztamin felszabadulását kiváltó, úgynevezett triggereket, amennyiben sikerült beazonosítani. Ezen kívül érdemes visszafogni az alkoholfogyasztást, a hisztamin termelődéshez hozzájáruló élelmiszereket, és érzékeny bőrre kifejlesztett, és a szakorvos által ajánlott higiéniai termékeket használni. Egyes források olyan táplálék-kiegészítők hasznát is hangsúlyozzák, mint a C-, a D-vitaminok és a ligetszépe olaj, de ezek alkalmazásáról mindenképpen bőrgyógyásszal érdemes egyeztetni.
Hosszan fennálló panaszok esetén ajánlatos a betegség pszichés hátterével is foglalkozni, hiszen a hónapokig tartó kínzó tünetek akár depresszióhoz is vezethetnek, ami beindít egy ördögi kört. A stressz ugyanis önálló rizikófaktorként tovább ronthatja a bőr állapotát.
Forrás: Dermatica (www.dermatica.hu)
