A munka kapcsán fellépő stresszen túl az is régóta bizonyított tény, hogy a magánéleti státusz, a magány és a párkapcsolati nehézségek is növelik a szív-érrendszeri betegségek rizikóját. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa az összefüggésekre és a kivizsgálás lehetőségeire hívta fel a figyelmet.
Kölcsönhatások
Évek óta köztudott, hogy a jó házasság kifejezetten egészségvédő hatású, de egy nemrégiben készült tanulmány szerint most már az is feltételezhető, hogy a kapcsolati hullámvölgyek és – hegyek is befolyásolhatják az szív-érrendszert – különösen a férfiakét.
Az eredeti elmélet támogatói szerint az összefüggés abban keresendő, hogy a partnerek támogatják egymás pozitív viselkedésmintáit és segítenek a stressz leküzdésében. A Journal of Epidemiology & Community Health szaklap cikke azonban egy új megközelítéssel fordult az összefüggések felé. A kutatók egy 19 éven át tartó követéses kutatás adatait vették górcső alá és a középkorú nős férfiak kardiovaszkuláris egészségének hosszú távú alakulását tanulmányozták.
Azért éppen a szív-érrendszeri rizikót vizsgálták, mert ez egy nagyon gyakori és meglehetősen jól feltérképezett terület, és azért a középkorú férfiak lettek a célcsoport, mert náluk nagyobb ez a kockázat, mint a középkorú nőknél. A 19 éven át rendszeresen kitöltött kérdőívekben az egészségi státuszra és a kapcsolati státuszra is rendszeresen rákérdeztek, ez utóbbit az alábbi kategóriákba sorolva: „tartósan jó”, „tartósan rossz”, „javuló” és „romló”.
A változások hatnak legerősebben
 |
Az összegzésekből kiderült, hogy azoknál a férfiaknál, akik tartósan rossz vagy jó kapcsolatban éltek, nem voltak nagy változások a szív-érrendszeri rizikófaktorok tekintetében. A jelentősebb eltérések inkább az egyes javuló és romló időszakokban voltak megfigyelhetők.
A javuló kapcsolatban élőknél például csökkent az LDL (vagyis a „rossz” koleszterin) szintje és a BMI (vagyis testtömeg-index). Azoknál viszont, akik romló házasságról számoltak be, határozottan emelkedett a diasztolés (második) vérnyomásérték. Vagyis a kapcsolatban beálló változás volt az, ami az értékek változását leginkább kiváltotta. Hogy mi következik mindebből? Annyi egészen bizonyosan, hogy negatív stressz esetén – legyen szó munkahelyi vagy magánéleti mélypontról -, a férfiaknak érdemes rendszeresen kivizsgáltatniuk magukat, esélyt adván a komolyabb betegségek megelőzésének.
Mire kell felfigyelniük a férfiaknak?
– 
A férfiakra többnyire jellemző, hogy sokáig nem veszik komolyan a tüneteiket és gyakran csak jelentősebb problémák „kényszerítik” őket orvoshoz – ismerteti dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa. – Holott érdemes lenne felfigyelni az olyan, látszólag jelentéktelenebb jelekre is, mint a teljesítménycsökkenés, alvászavar, tartós kimerültség, szorongás. Különösen a középkorú férfiaknak és persze a nőknek is ajánlatos kivizsgáltatni magukat, hiszen ez az életszakasz, amikor talán a legnagyobbak a terhek az ember vállán. A rendszeresen jelentkező stressz pedig közismerten erős rizikófaktora a szív-érrendszeri betegségeknek is. És hogy miért kell fokozottabban vigyázni ebben a korban a „férfiszívre”? Mert a nők a menopauzáig bizonyos mértékben védettebbek a kardiovaszkuláris betegségekkel szemben, bár később ez a viszonylagos védettség megszűnik.
Vaskó doktor ugyanakkor azokra a tünetekre is felhívja a figyelmet, amelyeket nemtől függetlenül mindenképpen ki kell vizsgáltatni. Ezek többek közt a mellkasi fájdalom vagy szorítás, a légszomj, a szívdobogás-érzés, az emelkedett vagy ingadozó vérnyomás, a szexuális problémák. Mindazoknak pedig, akiknek a családjában már előfordult szív-érrendszeri betegség, a középkorba lépve tünetmentesség esetén is fontos a kardiológiai kontroll!
