Légúti fertőzés következménye is lehet és egy koncert utáni reggelen is normális jelenség. Az elhúzódó rekedtség hátterében azonban komolyabb elváltozások állhatnak, melyek megfelelő kezelés nélkül csak rosszabbodnak.
Banális okok és fertőzések
A rekedtség leghétköznapibb oka a hangszalagok túlerőltetéséből fakad.
- Ilyen esetben hangos környezetben történő beszélgetés, kiabálás okozhatja a panaszokat.
- Téli időszakban gyakori kiváltó ok a vírusfertőzés is.
- Gégegyulladás esetén a hangszalagok megduzzadnak, fokozott igénybevétel esetén a rekedtség tovább erősödhet – figyelmeztet dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa.
- Rekedtség maradhat vissza elhúzódó köhögéssel járó kórképek után is, ilyen esetben a hangszálak túlerőltetésének oka a tartós köhögés.
- Rossz szokás, vagy betegségek tünete is lehet a krákogás, mely szintén a hangszálak túlerőltetésével jár, így gyakran ez okozza a tartós rekedtséget.
Daganatot is jelezhet
- A látszólag minden ok nélkül, tartósan fennálló rekedtség súlyos betegségeket, például gége-, vagy pajzsmirigydaganatot is jelezhet.
- Kialakulhat reflux betegség következtében is, melynek során a gyomorból visszacsorgó savas váladék reflexesen irritálja a felső légutak nyálkahártyáját, ezáltal hangszálakat is és rekedtséget okoz.
- Erős dohányosoknál idővel a rekedtség állandósulhat, mivel a dohányfüst hatására a hangszálakon vizenyő jelenik meg. A dohányzás hajlamosít a gégerákra is, ezért a kialakult rekedtség fül-orr-gégészeti vizsgálata feltétlenül indokolt.
- Pajzsmirigy megnagyobbodás, allergia és ritkább esetekben ideggyógyászati valamint belgyógyászati betegségek is okozhatnak rekedtséget.
Gyermekkorban is előfordulhat
A hangképzés rendellenességeit diszfóniának hívjuk. A juvenilis diszfónia, a gyermekkori panaszok leggyakoribb formája is tartós rekedtség képében jelentkezik. A helytelen hangképzési technika kiváltó oka lehet, ha a gyermek a közösségben folyamatosan túlkiabálni igyekszik társait, ezáltal rendszeresen préseli, túlfeszíti a hangszálait, de okozhatja a hangképzésben résztvevő izmok renyhesége is. Diszfónia felnőtteknél is jelentkezhet.
A kezelés mindkét esetben hasonló módon: fül-orr-gégészeti vizsgálatot és a hallászavar lehetőségének kiszűrését követően logopédiai foglalkozások keretében valósul meg. A hangterápia segítségével elsajátítható a helyes légzés, pontos artikuláció, a lágy hangindítás a megfelelő hangosítás és minden olyan képesség, amely a jó hangképzést, ilyen módon pedig a rekedtség megszűnését eredményezi.
Mikor forduljon orvoshoz?
A rekedtség hátterében tehát a legbanálisabb okoktól kezdve igen súlyos kórképek is állhatnak. A következő esetekben a fül-orr-gégészeti vizsgálat mindenképp javasolt:
- gyermekkorban jelentkező, elhúzódó, vagy látszólag ok nélküli rekedtség esetén,
- ha a rekedtség több hete tart,
- nyelési panaszokkal, fájdalommal, köhögéssel társul,
- ha dohányzik.
