Mi lehet jobb, mint egy ellenállhatatlan, közös nevetés, hogy megismerjük egymást, beilleszkedjünk egy csoportba? Vagy akár egy idegen emberrel is pillanatnyi cinkosságot teremtsünk ily módon? A szociális kapcsolatteremtés előmozdításán kívül a nevetés egyszerű gyógymód is lehet, fizikális és mentális egészségünk segítője. Összpontosítsunk főbb előnyeire.
Egy francia felmérés szerint, amíg a vizsgálódásban részt vevő személyeknek a fele mondta, hogy naponta többször nevet, addig egyharmada csak egyszer, és 7%-a szinte soha! Pedig 1 perc nevetés felérne 10 perc tornával és 30 perc lazítással: megannyi érv, hogy megsokszorozzuk a derű és a hangos nevetés lehetőségeit nap mint nap.
Az ajánlások alapján naponta 10-15 percet kellene nevetnünk: ha a hétköznapok nem mindig jó hangulatban telnek, akkor „ellenlépésként” nevettessük meg magunkat. Hallgassuk fülhallgatóval kedvenc humoristáinkat (és újakat is fedezzünk fel) pl. buszon, villamoson stb., ha már elegünk van a tömegközlekedésből, gyakrabban töltsünk el vidám estéket barátainkkal, akikkel jól érezzük magunkat, nézzünk vígjátékokat, olvassunk viccgyűjteményeket, tréfálkozzunk partnerünkkel vagy kollégáinkkal (amikor csak alkalom adódik rá), játsszunk vicces játékokat a gyerekkel. Később egyszerűen idézzük fel azokat a pillanatokat, amelyek megnevettettek minket, és valószínűleg ismét derűs hangulatba kerülünk.
Csoportban/társaságban könnyebben nevetünk
A nevetés az ember egyik jellemző tulajdonsága (bár állatokban, pl. majmokban, kutyában vagy delfinben is előfordul), a non-verbális kommunikáció egyik eszköze, amely kapcsolatokat teremt és fenntart ennélfogva szociális funkciója is van, különösen azért, mert a nevetés, kacagás rendkívül kommunikatív. És a tapasztalatok szerint társaságban könnyebben nevetünk.
Jó tanácsok: törekedjünk arra, hogy élőben lássunk vígjátékokat, pl. (dal)színházban, és kihasználjuk a közönségtől „ránk ragadó” nevetéshullámot (amit a képernyők nem hoznak meg nekünk). Szervezzünk vidám és szórakoztató játékesteket barátokkal vagy a gyerekeinkkel, nézzünk vidám műsorokata tv-ben, videón, családi, baráti körben, ily módon „tréningezünk”, mert könnyebben nevetünk, ha mások is körülvesznek minket.
Ismerjük meg a hahota jógát
Létezik hahota/nevető jóga (Laughter Yoga), amelyet Madan Kataria, egy mumbai (indiai) orvos alkotott meg 1995-ben. Ennek során a nevetést nem humoros dolgok vagy vicces helyzetek váltják ki, hanem az spontán módon fakad a jóga résztvevőiből, miközben ötvözi az egyes arckifejezéseket, a nevetést és a jógalégzést (pranayama). Ma már ezrével vannak ilyen klubok, több mint 100 országban.
A nevetés ilyenkor csoportos gyakorlat, amelynek során a minden ok nélküli, spontán kacagás „igazi” nevetéssé válik, majd a résztvevők általános vidámsága felé fordul a hangulat. Bizonyos helyeken, cégeknél, iskolákban vagy gondozási intézményekben is működnek kacagó klubok…
A nevetés 6 jótéteménye:
1. Beindítja az endorfinok termelődését
A nevetés serkenti az ingerületátvivő anyagok (neurotranszmitterek) termelődését az agyban. Ilyenek: a szerotonin (nyugtató) és a dopamin (boldogság) hormon, valamint az endorfinok. Ez utóbbiak természetes morfinok, fájdalom- és szorongáscsillapítók, melyek elűzik a stresszt is, valamint jó közérzetet és ellazulást biztosítanak.
2. Távol tartja a szív- és érrendszeri betegségeket
A nevetés kissé olyan hatású, mint a sportolás… Amikor kacagunk, a pulzusszám fokozódik, a szív „edződik”, ezért megerősödik, a vérkeringés felgyorsul, a vérrögképződés veszélye csökken, és mérséklődik a vérnyomás. Ezek a következmények hasznos eszközei a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésének.
3. Ellazítja az izmokat
A nevetés megmozgatja, ellazítja az izmokat, és nemcsak az arcét, beleértve a járomcsonti izmokat, hanem mintegy 400 továbbit is, pl. a hát, a mellkas, a has és a comb izmait is. Amikor nevetünk, az egész test bekapcsolódik: egyes neurológusok ezt nevezik „belső kocogásnak”, mivel igazi gyengéd torna, amely végül a test kellemes ellazulását váltja ki.
4. Oxigénnel tölti fel a szervezetet
A nevetés kiüríti, és friss levegővel tölti meg a tüdőt. Nevetéskor a mellkasüreget a hastól elválasztó rekeszizom emelkedik és süllyed, mely összehúzódások fokozzák a tüdőbe áramló levegő mennyiségét. Gyorsul a légzés, és a szervezet szöveteinek oxigénellátása fokozódik. A szaggatott légzésforma hasonló a jógában gyakorolt légzéshez.
5. Enyhíti a depressziót
Még a legnagyobb bajok, a legfájdalmasabb megpróbáltatások esetén vagy kritikus pillanatokban is meglephet minket a nevetés (néha nem megfelelő módon). Ekkor néhány másodpercre elfelejtjük a nehézségeket, csak a jelen pillanatot éljük meg, és teli torokból nevetünk… Ajándék a nevetés, amely megmutatja, hogy lehet hasznos túlélési mód, mert segít problémáink viszonylagossá tételében, a depresszió enyhítésében, a stressz oldásában.
6. Segíti az emésztést
A nevetés során a hasi légzés hatására a rekeszizom „masszírozza” a belső szerveket, ami megkönnyíti a bélmozgást. Ennek hatására javul a vérellátás és az emésztés.
Forrás: Galenus
