Az élődonoros veseátültetések számának növelése mellett foglaltak állást a szervdonációs és transzplantációs világnap alkalmából tartott hétfői budapesti rendezvény résztvevői. Elhangzott: tavaly tíz százalékkal nőtt 2017-hez képest a szervtranszplantációk száma Magyarországon, 2018-ban összesen 505 ilyen beavatkozás történt.
A veseátültetésekkel kapcsolatban Wagner László, a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikájának osztályvezető főorvosa azt mondta, szeretnének nagyobb hangsúlyt fektetni az élődonációs aktivitásra. Ezen beavatkozások előnye az, hogy a betegnek nem kell évekig várni az alkalmas szervre.
A transzplantációk közül a veseátültetés a leggyakoribb műtéti fajta, ám ezzel együtt sem minden veseelégtelen beteg alkalmas az átültetésre; 1973 óta több mint ötezer veseátültetés történt az intézményben, ebből ötszáz volt élődonoros.
Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem (SE) rektora arról beszélt, hogy a szervátültetés a legösszetettebb, legtöbb szakembert igénylő beavatkozás, egy-egy ilyen műtéthez akár száz ember összehangolt munkájára van szükség.
Az SE ezen területen is Európa vezető centrumai között van; a szívátültetések tekintetében a második, a vesetranszplantációkban a negyedik, a májátültetés esetében pedig az ötödik helyen áll, de világviszonylatban is az első tíz transzplantációs központ között vannak.
A tavaly elvégzett 505 szervátültetés közül 327-et az egyetemen végeztek el, és 3500-nál is több transzplantáltat gondoznak.
Céljuk, hogy a következő öt évben az első három centrum közé kerüljenek európai szinten, és legalább egy szerv tekintetében az elsők legyenek. Ezért sokat tesz az egyetem, évente tartanak továbbképzéseket, nemzetközi konferenciákon vesznek részt a kollégák. Kitért arra, sok mindent hallani a magyar egészségügyről, de számos kérdésben kiemelkedőt nyújt, és a szervátültetés ezek közé tartozik.
Rényi-Vámos Ferenc igazgató elmondta, 2015-ben nyílt meg a lehetőség arra, hogy Magyarországon is elkezdhessék a tüdőtranszplantációs beavatkozásokat, és az évi húsz műtét nagyon jó eredménynek számít, az éves túlélési arány 88 százalék. Kívánatos lenne, ha még többen kerülnének fel a transzplantációs várólistára, hiszen a beavatkozások szakmai és finanszírozási háttér adott.
Kóbori László, az SE Transzplantáció és Sebészeti Klinikájának igazgatója hangsúlyozta, szeptemberben megtörtént az ezredik beteg májátültetése, és a program 1995-ös indulása óta 1060 ilyen beavatkozást végezték az egyetemet. A túlélési arány ezen beavatkozásnál is jó, mintegy 71 százalékos, hozzátéve az esetek 8-10 százalékában van szükség azonnali műtétre, például gombamérgezés vagy paracetamol-túladagolás miatt.
Mihály Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) transzplantációs igazgatója arról beszélt, hogy a szervfelajánlás jogi háttere a legtöbb európai országban hasonló, tehát a feltételezett beleegyezés elve érvényesül. Ez azt jelenti, ha az elhunyt még életében írásban nem tiltakozott szervei továbbadományozásáról, akkor szervei transzplantálhatók.
Egy felmérés szerint a magyarok 73 százaléka adná oda a szerveit, de csupán 23 százalékuk van tisztában az ezzel kapcsolatos jogi szabályozással. Az elhunytból történő szervkitételre az agyhalál beálltát követően kerülhet sor. Azonban az agyhalál fogalmát sokan félreértik, összekeverik a kómás állapottal; az agyhalál egy végleges, visszafordíthatatlan állapot – ismertette.
Jelentős lépés volt, hogy Magyarország 2013-ban csatlakozott az Eurotransplanthoz, amelynek révén nagyobb esély van szervhez jutni a magyar betegeknek. A csatlakozás óta eltelt öt évben egyaránt nőtt a szervátültetések (45,3 százalék) és az eltávolított szervek száma (43 százalék) is – ismertette.
Tavaly Magyarországon 335 veseátültetést, 80 máj-, 62 szív- és 23 tüdőátültetést végeztek, valamint öt kombinált vese-hasnyálmirigy átültetésre került sor.
