Napjaink fő kulináris irányzata a növényi alapú táplálkozást helyezi előtérbe. Ezen belül a növényi proteinek elsőbbségét szorgalmazza az állati eredetű fehérjékkel szemben. Íme 7 ok, amiért érdemes mérsékelnünk az egyik fő állati fehérjeforrás, a hús fogyasztását, és helyettesíteni a növényi eredetű proteinekkel. Anélkül, hogy beleesnénk azokba a csapdákba, amelyek a gabonafélékben, hüvelyesekben és más magokban gazdag étrend új követőire várnak…
Egykor az erő és a „jóltápláltság” záloga a bőséges húsfogyasztás volt, ma ez az álláspont már kevésbé népszerű… Bár az 50-60 éves korosztály körében még mindig tartja magát a nézet, hogy szinte minden étkezésnél fogyasszunk húst, a fiatalok egyre inkább rugalmasnak (alkalmi húsevőnek), sőt vegetáriánusnak vallják magukat. Így sok helyütt csökkenőben van a különféle húsok fogyasztása, míg a növényi fehérjeforrást jelentő élelmiszereké fokozatosan növekszik. A trenden belüli ajánlá szerint hetente legfeljebb 500 g húst fogyasszunk (a baromfit kivéve) és együnk minél több növényi eredetű „húspótlót” vagy pl. hüvelyeseket hozzá.
Az élelmiszer-gyártók érezik az árapályt, és egyre több „zöldséges változatot” kínálnak, melyek lehetnek akár steakek is. A megfelelő egyensúly – a táplálkozási szakemberek szerint – az állati fehérje és növényi fehérje közti 1/1 arány lenne, jelenleg azonban még mindig 2/1-nél tartunk. Ezért több vegetáriánus menüt kellene beiktatnunk az étrendünkbe. A megfelelő kezdéshez áttekintjük a különböző előnyöket és az elkerülendő hibákat.
MIÉRT HASZNOSAK A NÖVÉNYI PROTEINEK?
Szabályozzák a béltranzitot
Egyes felmérések szerint átlagosan 18 g rostot fogyasztunk naponta, míg az ajánlott mennyiség 25-38 g lenne. De mivel rostot csak a növények tartalmaznak, a több növényi fehérje (gabonafélék, hüvelyesek, olajos magvak stb.) fogyasztásával növelhetjük rostbevitelünket. Ezeknek két fő előnye van: elősegítik a béltranzit megfelelő működését, és sokáig jóllakatnak, de megkönnyítik a széklet áthaladását is. A rostok amellett a koleszterinszint és a vércukorszint csökkentésében is szerepet játszanak.
Táplálják a bél-mikrobiótát
A bél-mikrobiótában (bélflórában) található jó baktériumokat a rostok táplálják. Az állati fehérjében (hús, tojás, hal…) túlságosan gazdag és a növényi eredetű tápanyagokban szegény étrend egyensúlyhiányhoz vezethet. Valójában a bél-mikrobióta részt vesz az emésztésben, a nem kívánt molekulák elleni védelemben és az immunrendszer jó működésében. Nemrégiben felfedezték azt is, hogy a mikrobióta hormonokon, ingerületátvivő-anyagokon, metabolitokon (anyagcseretermékeken) keresztül kommunikál az aggyal. Ezért gondoskodnunk kell a bélbaktériumok megfelelő táplálásáról!
Csökkentik a rák kockázatát
Egy rákkutatók által készített, nemzetközi szintű tanulmány szerint a napi 100 g-nál nagyobb húsfogyasztás, valamint a napi 50 g-nál több húskészítmény/felvágott szerepeltetése az étrendben a vastagbélrák fokozott kockázatával járhat. A húsokban található prooxidáns mikroelem (hemin vas) és a gyulladáscsökkentő omega-6 magas szintje ugyanis káros a mikrobiótára, valamint a bélnyálkahártyára nézve. A hús magas hőmérsékleten történő sütése-főzése szintén mérgező molekulák forrása. A felvágottakban pedig a nitritek (tartósítószerek) a szervezetben nitrózaminokká, rákkeltő anyagokká alakulhatnak át. Ezzel szemben a rostok a jó bélbaktériumok fejlődésének elősegítésével védő szerepet játszanak a vastagbélrák ellen.
Lehetővé teszik a savasság elkerülését
Nem ajánlott túlságosan sok fehérjét fogyasztani, legyen az állati vagy növényi, mert anyagcseréjük savas vegyületek képződéséhez vezet, ami feleslegben megzavarja a szervezet sav-bázis egyensúlyát. Amellett megterheli a májat és a vesét, amelyek felelősek ezen anyagok eltávolításukért. A savasság a fáradtságnak, a szervezet csökkent védekező képességének és a csontok demineralizációjának (ásványianyag-vesztésének) forrása lehet.
A hús és a hal purin vegyületeket is tartalmaz, amelyek húgysavvá alakulnak át a szervezetben. A magas húgysavszint fájdalmat okozhat az ízületekben. Ha több zöldséget fogyasztunk, két okból fontos tehát: elkerüljük vele a túlzott fehérje-bevitelt (a növények kevesebb proteint tartalmaznak, mint a húsok), valamint több lúgosító ásványi anyagot (magnézium, kálium, kalcium) juttatunk a szervezetbe, ami segít a savasság tompításában.
Forrás: Galenus
