A hurutos köhögés kezelésében fontos szerepet töltenek be az ún. nyákoldó készítmények. Melyek ezek, és hogyan fejtik ki hatásukat? Mit érdemes tudni az alkalmazásukról? A köhögés témakörét körbejáró cikksorozatunk mostani részében ezekre a kérdésekre keresünk választ.
A nyákoldás jelentősége
A hurutos (más néven: produktív) köhögés jelentős váladékképződéssel jár, ez felismerésének az alapja. A hörgők váladéktermelése és a képződő nyáknak a légutakból való távozása a légzőrendszer természetes öntisztító folyamata.
Célja, hogy egyfelől nedvesítse és védje a gyulladt nyálkahártyát, másfelől pedig eltávolítsa a légutakba kerülő kórokozókat és idegen anyagokat. A hörgőváladék felköhögését megkönnyíthetjük, és a gyógyulás folyamatát elősegíthetjük, ha a képződő sűrű nyák viszkozitását lecsökkentjük. Erre alkalmazhatók a nyákoldó hatóanyagok (ún. mukolitikumok), amelyek a hörgőváladékot hígabban folyóvá, a légutakból köhögéssel könnyebben eltávolíthatóvá teszik.
Nyákoldó hatóanyagok
Számos olyan, gyógyszernek minősülő, hurutos köhögés kezelésére szolgáló készítmény van forgalomban, amely nyákoldó hatóanyagot tartalmaz. Ezeknek a készítményeknek a túlnyomó többsége vény nélkül kapható a patikákban. Alkalmazásuk elsősorban akkor javasolt, ha a hörgőkben a váladékképződés nagymértékű, és a sűrű nyákot nehezen köhögi fel a beteg.
Az acetilcisztein a cisztein nevű aminosav származéka. A hatóanyag képes a hörgőváladék viszkozitásáért felelős szénhidrátláncok közötti összeköttetéseket (diszulfidhidakat) felbontani, ezáltal a nyákot hígabban folyóvá és könnyebben felköhöghetővé tenni. Ugyanakkor az acetilcisztein – szerkezeti tulajdonságainak köszönhetően – antioxidáns és szabadgyök-fogó tulajdonsággal is rendelkezik, és alkalmazható pl. paracetamol vagy gyilkos galóca okozta mérgezés ellenszereként is.
Készítményei számos különböző gyógyszerformában kaphatók a patikákban. Javasolt adagolása felnőtteknek: napi 3-szor 200 mg vagy 1-szer 600 mg; gyerekeknek pedig: napi 2-3-szor 100 mg.
Hasonló szerkezetű hatóanyag a karbocisztein, amely bizonyos enzimek működését szabályozva megváltoztatja a képződő hörgőváladék összetételét, ezáltal azt hígabban folyóvá teszi. Kemény kapszula, rágótabletta és szirup formájában van forgalomban. Felnőtteknek napi 3-szor 750 mg, gyerekeknek 3-4-szer 125-250 mg a javasolt adag. Egy indiai cserje tartalomanyagai szolgáltak modell – vegyületként a nyákoldó hatású brómhexin kifejlesztéséhez.
A brómhexin, amellett, hogy csökkenti a hörgőváladék viszkozitását, egyúttal elősegíti a hígabban folyó nyák termelődését is. Továbbá segíti a légutak nyálkahártyáját alkotó hengerhámsejtek csillószőreinek meghatározott irányú mozgását, hozzájárulva a könnyebb köpetürítéshez.
Mind tabletta, mind oldat formájában kapható a patikákban, javasolt adagolása felnőtteknek: napi 3-szor 8-16 mg, gyerekeknek ennek a fele: 4-8 mg.
Talán az egyik legismertebb és legszélesebb hatásspektrummal rendelkező nyákoldó hatóanyag az ambroxol. Ez a brómhexinhez szerkezetileg hasonló vegyület, a brómhexin hatásain felül még fokozza a hörgőkben a surfactant nevű anyag képződését is. Ezáltal csökkenti a hörgőváladék felületi feszültségét és a nyálkahártyához való tapadását, elősegítve annak felköhögését. Sokféle gyógyszerformában találkozhatunk vele, készítményei népszerű köptetők, nyákoldók.
Alkalmazása naponta 2-3 alkalommal javasolt, az egyszeri adag felnőtteknek 30 mg, gyerekeknek 2,5-5 mg.
Az erdosztein az acetilciszteinhez hasonlóan nemcsak nyákoldó, hanem egyúttal antioxidáns és szabadgyök-fogó hatással is rendelkezik. Továbbá gátolja a baktériumoknak a légutak nyálkahártyáján való megtapadását, és növeli az egyidejűleg alkalmazott antibiotikumok hatékonyságát is.
Kapszula és belsőleges szuszpenzióhoz való por formájában van forgalomban. Javasolt adagja felnőtteknek: napi 2-3×300 mg, gyerekeknek: 2×5 mg/ttkg.
A hörgőkben képződő nyák viszkozitását nem csak gyógyszeresen lehet befolyásolni: mindig tartsuk szem előtt a bő folyadékbevitelt is! Ha a köhögés nem enyhül egy héten belül, vagy ha láz, légszomj, illetve gennyes köpetürítés jelentkezik, fel kell keresni a háziorvost!
A cikksorozat következő, 4. részében a hurutos köhögés kezelésében alkalmazott, közvetett hatású köptetőkről lesz szó.
Dr. Csábi József, PhD
gyógyszerész-közgazdász