Sokan feladják, elfogadva, hogy nincs esély a gyógyulásra, holott az esetek döntő többségében jelentős javulást, sőt, akár tünetmentességet is elérhetünk a megfelelő terápiával.
Gyakran elegendő egyetlen pillantást vetni a rendelőbe érkező betegre ahhoz, hogy megállapítsuk, szinte bizonyosan nyaki problémával keresett fel bennünket.
- A merev, előrehelyezett fejtartás (oldalnézetben a fül előrébb helyezkedik el, mint a váll),
- illetve a nyaktól a váll irányába futó izom (csuklyásizom felső része) görcsös feszessége azonnal árulkodik.
Mindkét tünet szemmel látható, vizsgálat nélkül is észrevehető. A beteg kikérdezése, a leletek áttekintése, illetve a manuális vizsgálat általában csak megerősíti gyanúnkat.
A felnőtt lakosság jelentős része – egy amerikai felmérés szerint 10%-a – küzd állandósult nyaki, tarkótáji fájdalommal és merevséggel, amelyet
- gyakori fejfájás,
- migrén,
- szédülés,
- esetenként karba sugárzó fájdalom,
- zsibbadás is kísérhet.
A betegek életét megkeseríti, a nyugodt pihenést, regenerálódást szinte lehetetlenné teszi ez a kóros állapot. Az érintettek többnyire évek óta járnak rendelőről rendelőre, orvosról orvosra, masszőrhöz, csontkovácshoz. Túl vannak injekciós kúrákon, fájdalomcsillapító gyógyszereken, izomlazító masszázskezeléseken, ám a probléma az átmeneti javulást követően napokon belül újra jelentkezik.
A mozgásszervi problémák általában hosszú évek alatt alakulnak ki és saját rossz szokásaink, helytelen beidegződéseink okozzák azokat, így a gyógyulás is hosszabb időt vesz igénybe, s az aktív közreműködés elengedhetetlenül szükséges a kezelés sikeréhez.
Nézzük, hogyan is alakulnak ki a nyakproblémák!
A gerinc nyaki szakaszának betegségeiért többnyire az ülőmunka, a mozgásszegény életmód, illetve a stressz felelős. Az ülőmunka elképesztő terhelést jelent gerincoszlopunkra nézve. Íróasztalnál ülve testtartásunk jelentősen megváltozik. Hátunk egyetlen görbületet alkot, azaz megszűnnek a kettős S-alakú görbületek, amelyek fő szerepe a gerinc rugalmasságának biztosítása, a gerincoszlopra háruló teher ideális elosztása. A gerinc mereven domborúvá, a gerincoszlop melletti izmok feszessé, a terhelés pedig egyenetlenné válik, és „rossz helyen” éri a gerincoszlopot. Fejünk előretolódik, így a nyak hátsó részének, illetve a hát felső szakaszának izmai befeszülnek, a nyak „megtörik”. A folyamatos stressz még tovább rontja ezt az állapotot. Tartósan menekülő pózt veszünk fel, fejünket még inkább előretoljuk, és izmainkat mintegy védekezésre készen tovább feszítjük.
| Rendszeres mozgás hiányában az izmok képtelenek regenerálódni és kompenzálni a helytelen testtartást, illetve a stressz káros hatásait. |
Az ülőmunka és/vagy a stressz miatt kialakuló folyamatos feszesség hamarosan az adott terület anyagcseréjének romlásához, a távozni képtelen salakanyagok felhalmozódásához és állandósult fájdalmakhoz vezet. Hosszú távon törvényszerűen megbomlik az izomegyensúly, s ez előbb-utóbb maga után vonzza az ízületek deformitását és a csontok elmozdulását is, ezáltal különféle mozgásszervi betegségek (ízületi kopások, becsípődések, nyaki porckorongsérv stb.) kialakulását okozza. Miután a túlterhelés jellemzően leginkább a nyaki, illetve az ágyéki területet érinti, általában a panaszok is itt kezdődnek.
Jó, jó, de mi a megoldás?
| Az évek alatt kialakult problémát nem lehet megoldani egyetlen pirulával, de még egy jól sikerült „nyakropogtatással” sem. |
A nyaki gerincszakaszt érintő betegségek műtét nélküli kezelésének egyetlen igazán hatékony módja a beteg tartós és aktív közreműködését igényli.
| Ahány év alatt alakult ki a kór, annyi hónap szükséges annak gyógyulásához. |
- Első lépés a helyes testtartás elsajátítása, ezt követheti az állapotnak megfelelően összeállított 5–10 perces nyaki kompenzációs gyakorlatsor mindennapos elvégzése. Miután testünk egyetlen csodálatos egység, bármely része sérül, az kihat a teljes szervezetre. A nyaki gerincszakasz kóros elváltozásai a test statikáját is megbontják, így a gyógyulás érdekében a mozgásterápiát ki kell egészíteni heti két-három alkalommal olyan sporttal, amely az egész testet átmozgatja (pl. csoportos gerincjóga, taj-csi, gerinctorna, dinamikus séta, esetleg kocogás, túrázás).
- Természetesen léteznek olyan kezelések, amelyek képesek jelentősen csökkenteni a fájdalmakat, illetve felgyorsítani a gyógyulást. Világszerte méltán egyre népszerűbb a lágyrész manuálterápia, amely igen komoly segítség a kezelés során, sőt, ajánlott a gyógyulást követően is heti-havi rendszerességgel elvégezni fenntartásképp, megelőzésképp. A terápia lényege a feszes izmok lazítását (az ún. fascia-release technika) követően elvégzett triggerpontkezelés, amely az izomban kialakult csomókra gyakorolt célzott nyomással kezeli, illetve előzi meg az izmok kóros befeszülését. A kezelés záróakkordja az izom manuális, aktív vagy passzív nyújtása, azaz a fiziológiás (természetes) izomhossz visszaállítása.
- Ugyanilyen komoly eredményeket érhetünk el kineziológiai szalag ragasztásával is. A szalag nem csupán ellazítja a feszes izmokat, de lehetővé teszi a felhalmozódott salakanyagok eltávozását is. Segítségével gyorsítani tudjuk a gyógyulást, és stabilizálni tudjuk a lágyrész manuálterápiával és az otthoni nyaktornával elért eredményeket. Érdemes a terapeutától megtanulni a nyak kinezio-tape kezelésének technikáját (nem ördöngősség, de ne próbálkozzunk internetről ellesett technikákkal, többet árthatnak, mint amennyit használnak), így a ragasztást némi segítséggel magunk is el tudjuk végezni otthon.
Az elmaradhatatlan konklúzió
Nem kell, sőt nem is szabad tehát belenyugodni a fájdalomba, de a megoldást ne csupán kívülről várjuk! Magunk vagyunk felelősek a probléma kialakulásáért, így annak megoldása is a mi feladatunk, a terapeuta pusztán segítséget nyújt a gyógyulásban.
Feövenyessy Krisztina
alternatív mozgás- és masszázsterapeuta,
Dorn gerincterapeuta, PRT gerinctréner és gerincjóga oktató
