Egy friss tanulmányból választ kaphatunk az évek óta húzódó vitás kérdésre: mihez kezdjünk a földre hullott cumival? Svéd kutatók szerint a legjobb, ha saját magunk tisztítjuk meg helyben, a szülők nyálában lévő mikrobák pedig még az allergia megelőzésében is segíthetnek.
A kevés kosz hasznos
A higiéne hipotézis nem újkeletű megközelítés, eszerint a túlzott tisztaság árát fizetjük meg az allergiások számának folyamatos emelkedésével. Az immunrendszer megfelelő éréséhez ugyanis csecsemőkortól kezdve szükség van mikrofertőzésekre, így elkerülhető, hogy a későbbiekben bizonyos anyagokkal szemben túlérzékennyé váljon a gyermek – magyarázza az elmélet lényegét dr. Hidvégi Edit gyermektüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa.
Ezt támasztják alá azok a kutatások is, amelyeket farmer életmódot folytató családok gyermekei körében végeztek, ahol lényegesen alacsonyabb az allergiás megbetegedések aránya. A Pediatrics folyóiratban közölt kutatás pedig további eredményeket szolgáltat e téren.
Mikrobák és immunrendszer
A sokak számára bizarr, vagy egyenesen elborzasztó módszer immár a tudományos alapot sem nélkülözi, svéd kutatók ugyanis 187 gyermek részvételével végezték vizsgálatukat olyan családokban, ahol legalább az egyik szülő allergiás. A nyomonkövetés a gyermekek többségénél 3 éves korukig zajlott, s ez idő alatt a kutatók megállapították, hogy a cumit saját szájukban megtisztító szülők gyermekei körében alacsonyabb számban fordult elő allergiás, ekcémás megbetegedés.
Az esetre magyarázatot a nyálban található mikrobák szolgáltathatnak. A kutatók szerint ugyanis a gyermek szervezetébe ilyen módon bejutó mikroorganizmusok kellő edzettséget biztosítanak az immunrendszer megfelelő éréséhez.
Érvek és ellenérvek
Az eredményeket azonban érdemes egyéb vizsgálatok tükrében is megvizsgálni – erre figyelmeztet az American Society for Clinical Pathology ülésén ismertetett kutatás. Dr.Tom Glass professzor álláspontja szerint felnőtt személyek nyálában betegséget okozó baktériumok széles tárháza kimutatható, melyek az éretlen immunrendszerű gyermekek szervezetébe jutva súlyos fertőzések forrásai lehetnek.
A normál baktériumflóra megzavarásával könnyen gyulladásokat, fül-, vagy gyomor- és bélrendszeri betegségeket okozhatnak. Mindezek persze általánosságok, valójában nem tudjuk, hogy aktuális egészségi állapotától és a környezettől – ahol a cumi bepiszkolódott – függően melyik pillanatban, milyen egyéb fertőzéseket juttathat a szülő ilyen módon a gyermek szervezetébe.
Cumi helyett
A hozzátáplálás során sem javasolt ez okból például a közös evőeszköz használat annak érdekében, hogy a gyermek figyelmét az „egyet a mamának, egyet a babának” módszerrel keltsük fel az egyes ételek iránt. – figyelmeztet dr. Hidvégi Edit.
A kétes eredménnyel kecsegtető bizarr megoldás helyett az allergia megelőzéséhez elég, ha a gyermeket nem tartjuk steril környezetben: a higiéne hipotézis nyomán vázolt túlzott óvás épp oly ártalmas lehet. Teljesen normális, ha a kúszó-mászó gyermek mindent a szájába vesz, ettől nem is kell megóvnunk, azonban túlzásba sem szabad esnünk ilyen téren. Az allergia megelőzésének szempontjából az anyatejes táplálás és a dohányzásfüst mentes környezet jelenti a valódi segítséget a gyermek számára.
Ha pedig baktériumot akarunk bevinni, nagyon jó lehetőség a probiotikumok használata. Ezek jó hatása az immunvédekezésre igazolt is. Ami azonban biztosan káros, a feleslegesen alkalmazott antibiotikus kezelés a korai csecsemőkorban!
www.allergiakozpont.hu