Az alvászavarok bizonyos típusai összefüggést mutatnak a túlsúllyal – és ez az összefüggés oda-vissza kapcsolatot jelent. Dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, szomnológus a lehetséges megoldásokról beszélt.
Az éjszakai légzéskimaradás rizikófaktorai
Éjszakai légzéskimaradásnak, vagy obstruktív alvási apnoénak nevezzük azt a jelenséget, amikor horkolás közben, hosszabb légzésszünet után az érintett hirtelen levegő után kapkod. Az alvási apnoéra való hajlamot, az anatómiai adottságokat általában örököljük, a betegség előfordulása a kor előrehaladtával nő, de kialakulásának más rizikófaktorai is vannak, mint például a szűk orrjáratok, a valamilyen ok miatt kialakuló orrdugulás, az alkoholfogyasztás és a dohányzás. Azonban az amerikai National Sleep Foundation szerint a legnagyobb kockázati tényező a túlsúly. Mivel pedig az ismert alvási apnoé betegek közel fele túlsúlyos, feltétlenül ismerni kell az összefüggéseket.
Kétirányú összefüggés
Bár természetesen nem minden elhízott személy szenved éjszakai légzéskimaradástól, de a plusz kilók bizonyítottan növelik a rizikót. A túlsúly miatt ugyanis a nyak területén is felhalmozódik a zsír, ami önmagában is akadályozza a légzést. Éppen ezért a probléma kezelésének első életmódbeli lépése a testsúly rendezése. Már 10 százaléknyi fogyás is javít az alvási apnoé állapotán, sőt, esetenként meg is szünteti a légzéskimaradást.
Hogyan vezet az alvási apnoé túlsúlyhoz?
Minél súlyosabb az alvási apnoé, annál nagyobb az esély a súlygyarapodásra – állítják a kutatások. Ennek elsősorban az az oka, hogy a légzéskimaradás által megzavart alvás, amely így nyilván nem kielégítő, hatással van az étvágyat befolyásoló hormonok termelődésére.
Egyes tanulmányok szerint az elégséges és jó minőségű alvást „produkáló” személyek kevesebb cukrot és szénhidrátot fogyasztanak napközben, mint a keveset alvók és az alvászavarban szenvedők. Ráadásul az alvászavar miatti napközbeni fáradtság és alacsony energiaszint hatására a fizikai aktivitás is csökken. Ez pedig különösen megnehezítheti a túlsúlyos, éjszakai légzéskimaradástól szenvedő páciensek fogyási próbálkozásait.
Nem csak a fogyás miatt kell kezeltetni
– A horkolás és a légzéskimaradás tünetei nem pusztán zavaróak, de hosszú távon magas vérnyomást, szív- és agyi érbetegséget, cukorbetegséget is előidézhetnek – hangsúlyozza dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, szomnológus. – Sokan úgy gondolják, a horkolás csak kellemetlenség, és leginkább csak a hálótársat zavarja, de ez nem igaz. A horkolás és az alvási apnoé az érintett egészégét is veszélyezteti, mivel ezen tünetek ún. alvásfüggő légzészavarra utalnak, melynek során az alvás alatt a szervezet oxigén ellátási szintje súlyosan károsodhat.
Ezért feltétlenül érdemes kivizsgáltatni a problémákat, a szomnológiai szűrővizsgálaton kívül gyakran van szükség más szakvizsgálatokra, például fül-orr-gégészet, kardiológia, endokrinológia, stb. Ha sikerül megszüntetni a horkolást, azzal gyakran a hálótársak alvászavarát is megoldjuk, csökken a szívinfarktus, stroke és számtalan egyéb betegség előfordulási gyakorisága. Mindezek mellett olyan szubjektív panaszokon is segíthetünk, mint a nappali hangulatromlás, az ingerlékenység, a teljesítmény- és koncentrációcsökkenés, amelyek a nem megfelelő minőségű alvás következményei.
Végül természetesen azt is a jelentős előnyökhöz sorolhatjuk, hogy az alvászavarok megszüntetése után eredményesebbé válhat az addig sikertelen fogyókúra.
Forrás: www.joalvaskozpont.hu
