A budapesti idősebb marketinges férfiaknak a legkisebb, a szabolcsi fiatal háztartásbeli nőknek a legnagyobb a stressz-kockázatuk – derül ki az ország Nagy Stressz Tesztjének feldolgozása után készített első hazai stressztérképből.
|
Elkészült Magyarország első stressztérképe. A Life.hu a MagneB6 támogatásával márciusban végezte el az ország Nagy Stressz Tesztjét, amelyben alig egy hónap alatt több mint 90 ezren töltötték ki a kérdőívet. A nemzetközileg elismert és széles körben alkalmazott kutatási módszerre alapozott online pszichológiai tesztet a Károli Gáspár Református Egyetem kutató pszichológusai dolgozták ki a hazai viszonyoknak megfelelően.
A tesztben a kutatók arra kaptak választ, mennyire aggodalmaskodnak, és milyen stressztűrő képességgel rendelkeznek a válaszadók. A teszt két kérdőívet tartalmazott. Az első azokat az embereket azonosította, akik hajlamosak a felesleges aggódásra, elképzelik a legrosszabbat és szoronganak miatta. A második kérdőíven viszont azok értek el magas pontot, akik stresszhelyzetben higgadtak maradnak, hideg fejjel felveszik a kesztyűt, bírják a kritikát, és sértődés helyett képesek megbirkózni a helyzettel.
Idősebb korban már idegeskedünk annyit
Noha a teszt az internetezők minden korcsoportját megszólította, a legtöbb a 35-49 év közötti válaszadó volt. Elgondolkodtató eredmény, hogy az életkor előrehaladtával fokozatosan csökken az aggodalom szintje, és nő a stressztűrés mértéke.
- A legjobban a 19-34 éves korosztály aggódik – azok, akik önálló életük megteremtésén fáradoznak, iskoláik után munkahelyet és lakást keresnek.
- A 65 év felettieknek már csak 6 százaléka mutat átlag feletti aggódási szintet.
Az Amerikai Pszichológusok Szövetségének korábbi kutatása már bizonyította, hogy az Y-generáció tagjai (18-33 év közöttiek) jóval nagyobb stressznek vannak kitéve, mint az idősebb korosztály tagjai, hiszen az új élethelyzetek okozta állandó nyomás és megfelelési kényszer nehéz kihívások elé állítja a fiatalokat.
 |
„Természetesen lehetséges, hogy kevesebb vagy inkább más jellegű stressz éri a nyugdíjas korúakat: nem annyira jellemző a munkahelyi követelményekből és a felpörgetett életritmusból származó feszültség. Ugyanakkor a személyiségfejlődés előrehaladtával megváltozhatnak az ember életében a prioritások, s egy integrált élettörténettel és –szemlélettel rendelkező egyén kevésbé hajlamos mindennapi bosszúságokat stresszként megélni” – magyarázta Milanovich Dominika pszichológus szakértő az eredmények mögött fellelhető okokat. Hozzátette azonban: ezt más típusú vizsgálatokkal lehetne jól kimutatni. Szerinte ugyanis azt sem zárhatjuk ki, hogy generációs különbségek állnak az eredmények hátterében, és a tesztet kitöltő személyek akár fiatalabb korukban is – egy más társadalmi-történelmi kontextusban – jobban tűrték a stresszt.
A marketingesek nagyon jó stressztűrők
Nemzetközi kutatások igazolják például, hogy folyamatosan növekszik az aggodalom a gazdasági válság okozta bizonytalan életkörülmények miatt. Egy 2012-es globális kutatás során a válaszadók 48 százaléka jelezte, hogy a mindennapi stressz szintje növekedett a kutatást megelőző évben, és a válaszadók közel 60 százaléka a munkáját jelölte meg első számú stressz faktorként az életében.
A hazai friss felmérés szerint a személy- és vagyonvédelemmel, marketinggel, illetve információtechnológiával összefüggő területeken dolgozó munkavállalók tűrik legjobban a stresszt. „Ezeken a területeken a sikeres munkavégzés kulcstényezője lehet a hatékony stresszkezelés” – mondta a szakértő. Milanovich Dominika szerint érdekes kérdés, hogy az eleve magas stressztűréssel rendelkező személyek választják-e ezeket a hivatásokat, vagy ez a képesség a pályaszocializáció során erősödik fel, vagy – és ez a legvalószínűbb – a két tényező interakciójáról beszélhetünk.
A stresszel legnehezebben megbirkózó és legjobban aggódó emberek a háztartásbeliek, a munkanélküliek, a diákok, az irodai munkakörben és az ügyfélszolgálatokon dolgozók, valamint a szakmunkások. A bizonytalan életkörülmények jelentősen növelik a mindennapi stressz és aggodalom mértékét.
Vas megyében élnek a legnyugodtabb emberek
Bár az ország minden területén nagyjából kiegyenlített arányban töltötték ki a tesztet, a legtöbben mégis budapesti lakosok voltak. Talán nem meglepő, hogy a stressztűrők száma Budapesten a legnagyobb, hiszen a nagyvárosi életformához hozzátartozik a mindennapi stressz kezelése. Milanovich Dominika szerint a fővárosban élők hozzászokhattak a nagyvárosi létből eredő megemelkedett stresszhez, míg azok, akiknek túl nagy volt ez a tempó, valószínűleg elköltöztek máshová. „A főváros zajos, nyüzsgő, ingergazdag világa egyeseket pedig kifejezetten vonz – lehetséges, hogy ők eleve magasabb stressztűréssel rendelkeznek, vagy a kulturális sokszínűség és a munkalehetőségek ígérete miatt költöznek ide” – magyarázta a pszichológus.
Az eredményekből jól látszik, hogy a Vas megyében élők esetében mérhető a legalacsonyabb mértékű aggodalmaskodás, amit a szakértő szerint a terület gazdasági fejlettsége, a magasabb életszínvonal, illetve a nyugati világhoz való közelség magyarázhat.
A nők többet aggódnak és kevésbé tűrik a stresszt
A felmérést kitöltők között azonban nem csupán a fővárosiak, de a nők is többségben voltak: a kérdőívek 73 százalékát töltötték ki hölgyek, ami már önmagában mutatja, hogy őket jobban foglalkoztatja ez a témakör. A kutatók szerint a nők jóval nagyobb önismereti igénnyel és pszichológiai érzékenységgel rendelkeznek, mint férfi társaik. A reprezentatív mintára kiterjedő elemzés szerint a magasabb stressztűrési képesség éppen kétszer annyi férfira jellemző, mint nőre. „A nemi szerepekhez igazodva, a nők hajlamosabbak beszélni a problémáikról, orvoshoz fordulni, szakemberek segítségét igénybe venni, s ez egy önbevallásos kérdőívre adott válaszaikat is befolyásolhatta” – vélte Milanovich Dominika.
A magyar nők nemcsak kevésbé stressztűrők a férfiaknál, de sajnos többet is aggodalmaskodnak náluk. A hölgyek mindössze 11 százaléka jellemezhető alacsony aggodalmaskodási hajlammal, ami komoly veszélyt jelent egészségi és lelki állapotukra egyaránt. A mai nőknek az egész világon több szerepben kell helytállniuk, a Magyarországhoz hasonló fejlődő országokban pedig még az alacsony jövedelmek és az általános bizonytalanság is növeli a mindennapi stresszt, így a hölgyekre is jóval nagyobb nyomás nehezedik.
Az Amerikai Pszichológusok Szövetségének korábbi kutatása szerint a nők kevésbé tűrik jól a munkahelyi illetve magánéleti stresszhelyzeteket, mint a férfiak. Ugyanakkor ez a felmérés arra is rámutatott, hogy a nők sokkal fontosabbnak tartják a stressz kezelését, mint ellenkező nemű társaik.
Egyre fontosabb a stressz kezelése
Egyre többen szenvednek a stressz okozta belső feszültségtől. Erre utal legalábbis, hogy folyamatosan nő a kereslet a különböző magnéziumkészítmények iránt, melyek forgalma az elmúlt évben 22%-kal, az idei év első negyedévében pedig további 27%-kal emelkedett a tavalyi év első negyedévéhez képest. A tartós stressz negatív hatásai közismertek, az egyszerűbb gyomorpanaszoktól, alvászavaroktól kezdve olyan súlyos betegségeket is összefüggésbe hoztak már ezzel az állapottal, mint a gyomorfekély, az idegösszeroppanás, de növeli az agyvérzés és a szívroham kockázatát is.
Uniomedia
