A mai élettempó, életvitel stresszhez, fáradtsághoz, immunrendszeri deficithez, majd ebből eredő betegségekhez, sőt, a nemi vágy és teljesítőképesség csökkenéséhez vezethet. A 200 éve felfedezett szelénről egyre több klinikai vizsgálat igazolja pozitív élettani hatását.
|
Szelénforrásaink: Sovány hús, hal, rákfélék, teljes kiőrlésű gabona, avokádó, paradió, paradicsom, brokkoli. |
A szelén az immunrendszer egyik fő támogatója
 |
| További immunerősítő tippekért KÉRJE az ingyenes Patika Magazint a gyógyszertárban! |
A szelén felfedezése Berzelius svéd vegyész nevéhez fűződik. Azóta a gumi-, az üveg- és a festékipar egyik lényeges nyersanyaga, de biológiai hasznosulása révén mint nyomelem rendkívül fontos az emberi és más élő szervezetek számára is.
A talajban, a felszíni vizekben és a levegőben is megtalálható változó mennyiségben.
Zöldségekben, gyümölcsökben kevesebb, húsokban, halakban, kagylókban több, a belsőségek közül a vesékben, a májban van a legtöbb.
A szelénben gazdag talajon termesztett növények szelénkoncentrációja is nagyobb, s ez fordítva is igaz.
Az emberi szervezet gyomor-bél rendszerében a vékonybélből könnyen felszívódik, ennek mértéke és hasznosulása kortól, egészségi állapottól, a szelén szerves vagy szervetlen vegyületétől függően eltérő lehet.
Milyen esetekben, kiknek ajánlható a szelén pótlása?
- A haj, a bőr és a körmök állapotának, (sz)épségének javítására.
- Vegetáriánusoknak, cöliákiásoknak.
- A gyermekvállalást tervező férfiaknak és nőknek.
- Az immunrendszer erősítésére.
- Pajzsmirigybetegeknek.
- A kognitív funkciók javítására.
- A szelén egyfajta „szépségvitamin”, amely segíti a bőr hámrétegének képződését, erősítheti a körmöket és egészségesebbé teheti a hajat. A szelén ilyen irányú hatásai kifejezettebbekké válhatnak, ha a szelént egyéb nyomelemekkel (pl. cink) és vitaminokkal (pl. C-, E-vitaminokkal, béta-karotinnal) szinergista kombinációban alkalmazzuk.
- Azok, akik a húsféléket mellőzik az étrendjükből, jóval kevesebb szelénhez jutnak hozzá, mint a vegyesen táplálkozók. A húsfélék mellőzése hazánkban, azaz egy olyan földrajzi régióban, amely egyébként is szelénszegénynek számít, ahhoz vezethet, hogy a napi szelénbevitel még az ajánlott értéket sem éri el.
- A vegetáriánusokon túl a gluténmentesen táplálkozók körében is viszonylag gyakori a szelénhiány, így esetükben is gondolni kell a szelén pótlására.
- Több klinikai vizsgálat eredményei alapján a megfelelő szelénellátottság javítja a spermiumképet, azaz növeli a spermiumok számát és koncentrációját, javítja azok mozgékonyságát és morfológiáját.
- Sőt a gyermekvállalást tervező nőknél alkalmazott szelénszupplementáció pozitív hozadékát is vizsgálati eredmények igazolják.
- A gyermekvállalást tervező pároknál mind a férfinak, mind a nőnek javasolható.
- A legyengült immunrendszer a betegségek forrása. A szelén immunstimuláns hatását számos vizsgálat igazolja. A szelén antioxidáns hatására visszavezethetően a szervezetbe jutott vírusok virulenciája csökken. Összességében véve a szelén segít az immunrendszer felvértezésében, hogy az eredményesebben vehesse fel a harcot a kórokozókkal szemben. Mindez hasznos lehet akár az influenzavírusok elleni védekezésben is.
- A pajzsmirigybetegségek bizonyos típusainál a szelén pótlása észrevehető javulást hoz a betegek állapotában.
- Az életkor előrehaladásával a szervezet szelénszintje csökken. Bár a rendelkezésre álló vizsgálati eredmények száma még viszonylag alacsony, úgy tűnik, hogy az időskori kognitív funkciók javításában is szerepe lehet a szelénnek.
Galenus
