A hosszú távú Covid-19-„betegség” először a közösségi támogató csoportok körében, majd később a tudományos és orvosi közösségekben vált széles körben elismertté. Ez az állapot titokzatos, mivel a Covid-19 túlélőit a betegség minden súlyossági szintjén érinti mind a fiatalabb felnőtteket, mind a gyermekeket. A táplálkozási szakemberek kulcsfontosságú szerepet játszhatnak a poszt-Covid-szindróma kezelésében.
Zajlanak kutatások a Covid-19 lehetséges patofiziológiájáról, a kockázati tényezőkről és kezelési lehetőségekről [1]. A SARS-CoV-2-vírusfertőzés veszélyeztethet mindenkit, aki találkozik vele (a vírus leginkább cseppfertőzéssel terjed), azonban nem mindenkinél alakulnak ki súlyos, életveszélyes fertőzések [2]. A súlyos fertőzésekre fogékonyabbak az idősebb korcsoport tagjai (leginkább a 85 év felettiek) és azok, akiknél valamilyen társbetegség áll fenn (pl. cukorbetegség, légúti vagy tüdőbetegség, magas vérnyomás és egyéb, szív-ér rendszeri megbetegedések) [3].
A poszt-Covid-betegség meghatározó tünetei a fáradtság, a nehézlégzés és a fejfájás, amelyek hónapokig tartanak a fertőzés vagy kórházi elbocsátás után. A kevésbé jellemző tünetek közé tartozhatnak a kognitív károsodások, mellkasi és ízületi fájdalmak, izomfájdalmak, ízérzési és szaglászavarok, köhögés, hangulatváltozások, valamint gyomor-bél rendszeri és szívproblémák.
A koronavírus-világjárvány
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020 márciusában bejelentette a koronavírus-járvány 2019-es (Covid-19) világjárványát. Akkor még nem lehetett tudni, hogy a betegség krónikus lehet. A Covid-19 kórokozója az új, súlyos akut légúti szindróma koronavírus 2 (SARS-CoV-2). Ahogy az „A” a névben is sugallja, a légúti betegség akut. Hónapokkal később azonban a hosszabb ideig tartó Covid-19-esetek egyre nagyobb teret hódítottak a támogató csoportok közösségi felületein. Az orvosok eleinte tapasztalt kétkedése hamar változott: a hosszú távú Covid-19-et (vagy posztakut Covid-19, krónikus Covid-szindróma vagy hosszú Covid) kezdte elismerni a tudományos és orvosi közösség. Az egzakt definíció megfogalmazásáig a hosszú távú Covid-19 meghatározó tünetei a fáradtság, nehézlégzés (légszomj) és fejfájás, amely a kórházi kezelés után legalább 2-3 hónapig fennáll [4].
Covid-19
Ahogy már széles körben ismert, a fertőzés különböző klinikai tüneteket okozhat, az asymptomatikus fertőzéstől a könnyű légzőszervi megbetegedésen keresztül az életveszélyes, többszervi károsodással járó betegségig. A tüdőre gyakorolt hatások mellett egyre inkább ismert a sejtanyagcsere és a vírusfertőzés közötti kölcsönhatás, ami káros hatást gyakorol az inflammációs állapotra, a vér glükózkontrolljára és a vérnyomásra. Ugyanakkor egyre több bizonyíték van arra, hogy az elhízás és szövődményei (pl. inzulinrezisztencia és 2-es típusú cukorbetegség) nagymértékben kapcsolódnak a Covid-19-fertőzésre való fogékonysághoz és súlyosságához. A Covid-19-fertőzések prognózisában és gyógyulásában számos tényező játszik szerepet.
Nagyrészt az immunrendszer túlreagálása miatt következnek be a súlyos szövődmények, ami úgynevezett citokinviharhoz vezet. A citokinek az immunrendszer fertőzés ellen bevetett anyagai. A gyulladásos fehérjék fokozott termelése, ún. citokinvihar a gyakorlatban azt jelenti, hogy az immunrendszer észleli a vírust, és túlműködéssel igyekszik felvenni ellene a harcot.
Ez a fokozott reakció okozhat
– fokozott vérzést,
-véralvadást,
– hirtelen, gyorsan romló légzési elégtelenséget és
– szervkárosodásokat is, amik végzetes kimenetelűek is lehetnek, továbbá egyszerre is előfordulhatnak.
A long-Covid-, a poszt-Covid-szindróma
A poszt-Covid-, long-Covid-szindróma (vagy hosszú-Covid-szindróma) alatt azt az összetett tünetegyüttest értjük, ami a Covid-19-betegség aktív szakaszának lezajlása után hetekig vagy hónapokig fennmarad. A nagy-britanniai National Institute for Health and Care Excellence (NICE; az angliai Egészségügyi és Szociális Gondozási Minisztérium [Department of Health and Social Care] végrehajtó köztestülete) a long-Covid-szindrómát a Covid-19-betegség lezajlását követő legalább 12 hétig fennálló tünetek alapján határozza meg, bár egyes szakértők már a 8 hétnél tovább fennálló panaszokat is long-Covid-állapotnak tekintik.
A long-Covid időbeli fennállása egyes stádiumainak különféle elnevezése ismert (pl. poszt-Covid, krónikus Covid-szindróma, poszt-akut Covid-19 [5]).
A poszt-Covid-szindróma előfordulási és prevalenciaadatait nagy változatosság jellemzi.
A fertőzés hatása az anyagcserére
Azon túlmenően, hogy az egyes szervekre gyakorolt hatásai ismertek, a Covid-19-fertőzés súlyos katabolikus izomvesztést okozhat. A komoly szisztémás gyulladás negatív hatással van az izomfehérje-szintézisre, amely fokozott tápanyagigényt jelent. A Covid-19-fertőzés által okozott étvágycsökkenés, íz- és szagvesztés súlyosbító tényezőként lép fel. Ennek eredményeként az izomtömeg- és funkcióvesztés (szarkopénia), a gyengeség, a rossz közérzet és a megváltozott bélmikrobiom nagymértékű alultápláltsághoz vezethet, amely maga is negatívan befolyásolja a poszt-Covid-szindrómát érintett összes egyéb szervrendszerek regenerálódását. A malnutríció kezelése a gyógyulási folyamat elengedhetetlen komponensévé vált. Ennek eredményeként a táplálkozási szakemberek kulcsfontosságú szerepet játszhatnak a poszt-Covid-szindróma kezelésében.
Szarkopénia
Idős (leginkább 85 év felettiek) Covid-19-fertőzésen átesett betegeknél az alultápláltság gyakori probléma, ami kezelés hiányában magasabb halálozási arányhoz vezet. A táplálásnál nem elegendő csak a megfelelő energiabevitelt szem előtt tartani, fontos, hogy helyet kapjon a megfelelő fehérje, vitaminok és ásványi anyagok bevitele is.
Akut szarkopénia kialakulása nagymértékben előfordul az idős Covid-19-betegségen átesetteknél, amely komoly hatást gyakorol a későbbi poszt-Covid lefolyására és kezelésére. A betegség kezelésére használt parenterális szteroidok még inkább hozzájárultak a megnövekedett izomfehérje-lebontáshoz.
Így a poszt-Covid-szindróma kezelésének elengedhetetlen részévé vált a táplálásterápia.
Idősebb személyek izomtömegének, izomerejének javítását kutató szisztematikus áttekintés és metaanalízis arra a következtetésre jutott, hogy az erőnléti edzés és a megfelelő fehérjebevitel kombinációjával növelhető a legjobb módon a betegek izomtömege és izomereje. A kutatás eredménye naponta legalább 0,83 g/ttkg jó minőségű fehérjebevitelt javasol az idősebb korosztálynak. Továbbá β-hidroxi-β-metil-butirát vagy kreatin kiegészítő fogyasztását is hatékonynak értékelte, míg a legígéretesebb kutatások a leucin, esszenciális aminosav szükségességéről születtek.
Nincs egységes ajánlás
Az eddigiekből is kiderült, hogy a betegcsoport nagyon heterogén, ezért nincs egységes ajánlás azzal kapcsolatban, hogyan kell táplálkozni poszt-Covid-tünetek esetén, így a továbbiak elsősorban ajánlások, ill. az egyes tápanyagok vonatkozásában igazolt hatásúak.
A táplálásterápiának vagy táplálkozási rehabilitációnak mindig a beteghez (tápláltsági állapot, akut fázis tünetei poszt-Covid tünetei, esetleges korábbi krónikus betegségek) kell alkalmazkodnia.
A rehabilitáció, melynek a táplálkozási rehabilitáció is része, a Covid-fertőzés kezelésének elengedhetetlen része. Mindenekelőtt az orvosi kivizsgálás nem maradhat el, így diagnózissal/diagnózisokkal kereshető fel a táplálkozási szakember, aki személyre szabottan tud segíteni az étrend alakításában a tünetek enyhítése és az életminőség javítása érdekében.
Egyetértés van abban, hogy a Covid-fertőzésen átesett betegek rehabilitációt igényelnek, melynek első(dleges) célja, hogy a beteg a fertőzés előtti állapotát visszanyerje. Enyhe és mérsékelt fertőzés esetén – amint azt a tünetek lehetővé teszik – minél előbb el kell kezdeni a (további) rehabilitációs kezeléseket. A rehabilitáció főbb irányai lehetnek:
– állóképesség visszanyerése,
– erő visszaszerzése,
– egyensúly fejlesztése,
– légzőtréning,
– légutak tisztítása stb.
Valószínűleg nem elegendő kizárólag a táplálkozás megváltoztatása a poszt-Covid tüneteiből történő felépüléshez, de azzal – nagy valószínűséggel – hozzásegítő a gyorsabb, szövődménymentesebb felépüléshez.
Malnutríció
A Covid-fertőzés kezdeti tünetei (étvágytalanság, aluszékonyság, gastrointestinalis panaszok [hasmenés, hányinger]) hajlamosítanak a malnutrícióra, ezért alultápláltság szempontjából nagy kockázatúnak számítanak a Covid-fertőzésen átesett betegek. A Covid-fertőzésből gyógyuló betegeket csökkent étvágy, az ízérzés zavara, a szaglás hiánya jellemezheti, amihez gyakran társul hányinger, hányás, valamint szájszárazság. Ezek összességében a testtömegcsökkenés irányába hatnak, amihez a malnutrícióra hajlamosító tényezők társulnak, így a fertőzést követően továbbra is nagy kockázatnak vannak kitéve a betegek az alultápláltság szempontjából. Potenciálisan minden Covid-19-fertőzésen átesett beteg malnutrícióban szenved, továbbá fokozottan veszélyeztetettek az idősek és a polimorid személyek.
Energiabevitel
Poszt-Covid-szindrómában szenvedő betegeknél az energiaszükséglet az aktuális tápláltsági állapotuktól függő. A legtöbb ember akaratlan fogyást tapasztalt a Covid-19-fertőzés során a szervezetében megnövekedett gyulladás, étvágyvesztés, íz- és szagérzékelési zavarok, továbbá nyelészavarok miatt. Emellett a betegek korai jóllakottságról és teltségérzetről számoltak be étkezés és folyadékbevitel után. Ezért kiemelkedően fontos az energiafelhasználás és az energiabevitel közötti egyensúly helyreállítása.
Az egyéni (személyre szabott) energiaigény becslése mellett a betegeket a gyakorlatba könnyen átültethető tanácsokkal lehet ösztönözni arra, hogy növeljék a táplálékbevitelüket, így pl. kisebb és gyakoribb étkezések bevezetésével, az étkezés és folyadékbevitel különválasztásával a korai jóllakottság elkerülése érdekében, és az olyan élelmiszerek (ételek, italok), mint a „light”, „zsírszegény” vagy „energiaszegény” korlátozásával.
Speciális gyógyászati célra szánt tápszerek
Az energiabevitel növelése érdekében a speciális gyógyászati célra szánt tápszerek fogyasztása is alternatíva. A túlsúlyos vagy elhízott betegeknél a Covid-19-fertőzés előtt megfigyelhető volt a súlygyarapodás, amit a karanténidőszakban az étkezési szokások megváltozása, a stressz és a fizikai aktivitás korlátozása okozott. Sok kutatás született arról, hogy az elhízott/túlsúlyos betegek nagyobb kockázatot mutatnak a rosszabb kimenetelre az akut fertőzések során, és hajlamosabbak voltak a vírusfertőzések újbóli kialakulására. Az elhízás önmagában egy gyulladásos állapot, amely növeli a gyulladásos citokinek (pl. IL–6 és tumornekrózisfaktor-alfa) szabadulását.
A Táplálkozás, Életmód és Testmozgás Platform Egyesület által készített hazai felmérési adatok szerint a karantén időszaka alatt a megkérdezett magyar lakosok átlagosan 1 kg testtömeg-gyarapodásról számoltak be (nem mért, hanem önkéntes bevalláson alapuló értékek alapján). A válaszadók közel egynegyede vélekedett úgy, hogy nőtt a testtömege, átlagosan 3 kg-mal. A megkérdezettek 9%-ánál 4 kg-nál is több volt a testtömeg-gyarapodás mértéke. A nők 26%-a, a férfiak 20%-a számolt be hízásról.
Makrotápanyagok
A poszt-Covid-betegségben szenvedőknél megnövekedett fehérjeigénnyel szükséges tervezni a táplálásterápia vagy a táplálási rehabilitáció során annak érdekében, hogy ezzel is javítsák a már fennálló szarkopéniát, és elkerüljék a további izomtömegvesztést. A betegeknek – mind állati, mind növényi forrásból származó – jó minőségű fehérjéket tartalmazó ételekre van szükségük, amit étkezésenként testtömegtől függően 15–30 g fehérjére célszerű beállítani, ami fedezheti a megfelelő esszenciálisaminosav-szükségletet. Ez esetlegesen gyulladáscsökkentő hatású is lehet. Továbbá egyes aminosavak (pl. arginin, glutamin) bevitele is szükségessé válhat, ezek szerepe ismert az immunválasz modulációjában. Az előbbi nem, míg az utóbbi feltételesen esszenciális aminosav, ami arra utal, hogy az aminosav elengedhetetlenné válik pl. betegség esetén vagy katabolikus (izomleépítő) állapotban.
Zsírszükséglet: ajánlott napi 1,5–3,0 g/nap ómega-3 zsírsavak – azon belül is az eikozapentaénsav (EPA) és a dokozahexaénsav (DHA) – bevitele a fennálló gyulladás csökkentése érdekében.
Az EPA- és a DHA-mennyiséget a vérben az ún. ómega-3-index mutatja, aminek optimális értéke 8–12% között van (a világ lakosságának nagyobb részén 6% alatti az érték).
Az ómega-3 zsírsavak egyik pozitív hatása, hogy a gyulladásos eredetű betegségek kezelésében eredményesen alkalmazhatók; csökkentik a trombózis kialakulásának kockázatát a szív-ér rendszeri betegségekben szenvedőknél, továbbá egyéb előnyök mellett pozitívan befolyásolhatják az agy működését és a mentális egészséget.
Az ómega-3 zsírsavak fokozzák a szervezet vírusellenes válaszát azáltal, hogy interferont indukálnak, ami a vírus replikációját képes gátolni [7]. Kutatások már azt is kimutatták, hogy az ómega-3 zsírsavak gátolhatják a burkos RNS-vírusok – mint a Covid-19 – replikációját, ezáltal csökkenthetik az új fertőzések kockázatát. Extraszűz olívaolaj fogyasztásával fedezhető a megfelelő mennyiségű és arányú egyszeresen telítetlen zsírsavak bevitele, melyeknek szintén gyulladáscsökkentő, ill. antioxidáns tulajdonságai is vannak.
Az ómega-3 zsírsavak 4 folyamaton keresztül támogatják a humán szervezetet abban, hogy az hatékonyan tudjon fellépni a vírusok ellen:
– fokozzák a szervezet vírusellenes válaszát azáltal, hogy interferont indukálnak (ez gátolja a vírus replikációját, azaz segítenek lassítani a vírusok sokszorozódását),
– javítják az egészséges sejtműködést,
– gyulladáscsökkentő hatásúak (ha megfelelő mennyiségű ómega-3 zsírsavak vannak a testben, akkor egy sérülés bekövetkeztekor kevesebb gyulladást provokáló anyag termelődik, mint ómega-6 zsírsavakban gazdag étrend esetén),
– fokozzák az – adaptív és a veleszületett – immunrendszer-védelmet.
Gyulladáscsökkentés szempontjából a két legfontosabb ómega-3 zsírsavak az EPA és a DHA, melyek elsődleges forrásai a tengeri halak.
1. táblázat. Egyes tengeri halak és húsok EPA- és DHA-tartalma az EPA-tartalom csökkenő sorrendjében (g/100 g) [8]
| Halak, húsok | EPA-tartalom (g/100 g) | DHA-tartalom (g/100 g) |
| Szardínia | 0,89 | 0,10 |
| Makréla | 0,71 | 0,12 |
| Hering | 0,51 | 0,11 |
| Lazac | 0,50 | 0,40 |
| Kagyló | 0,41 | 0,02 |
| Pisztráng | 0,23 | 0,09 |
| Tőkehal | 0,08 | 0,01 |
| Garnélarák | 0,06 | < 0,01 |
| Foltos tőkehal | 0,05 | 0,01 |
| Vadhús | 0,04 | 0,09 |
| Bárányhús (sült) | 0,03 | 0,04 |
| Marhahús (sült) | 0,02 | 0,02 |
| Sertéshús (sült) | 0,01 | 0,02 |
| Csirkehús | 0,01 | 0,02 |
A szénhidrátbevitel nem jelent problémát a poszt-Covid-szindrómás betegeknél, azonban ajánlatos az alacsony glykaemiás indexű szénhidrátforrások fogyasztása. A magas glykaemiás indexű (> 70) ételek hozzájárulnak a szervezetben a gyulladás és az oxidatív stressz állapotához.
Továbbá a fermentálható rostok (pl. β-glükán és arabinoxilánok teljes őrlésű gabonából, pektingyümölcsökből, zöldségekből és hüvelyesekből) bevitele növelendő annak prebiotikumos hatása miatt, amit a vajsavtermelő baktériumok felé fejt ki. Ez a hatás gyulladáscsökkentő szereppel bír.
Mikrotápanyagok
A táplálkozás, különösen a nyomelemek és a vitaminok szerepe az immunitás szabályozásában témakör nagy érdeklődést váltott ki a járvány ideje alatt a kutatókból. Egy pilot study olyan Covid-19-fertőzésben szenvedő betegek mikrotápanyag-állapotát értékelte, akiket kórházban kezeltek. Mikrotápanyag-hiányt fedeztek fel: különösen a D-vitaminra (76%) és a szelénre (42%) nézve.
A D-vitamin szerepet játszik a fertőzés csökkentésének többlépcsős folyamatában. Ezen folyamatok egyike a katelikidin és defenzin indukciója, a vírus túlélésének és replikációjának csökkentése, valamint az epithelialis rétegek épségének megőrzése. Azok a mechanizmusok, amelyek kifejezetten a Covid-19-fertőzéssel kapcsolatosak, magukban foglalják a proinflammatorikus citokinkoncentrációk csökkentését és az ACE2-szintek növelését. A D-vitamin-bevitel fertőzéscsökkentő szerepét és az oxidatív stressz mutatóira gyakorolt hatását más betegségekben, pl. cukorbetegeknél és hipertóniában szenvedő betegeknél is tanulmányozták. A mellrákban szenvedő betegeknél szintén kis 25-hidroxivitamin D (25[OH]D)-koncentrációt tapasztaltak, mivel a magasabb D-vitamin-szintek kisebb kockázati tényezőt mutattak ennél a betegségnél.
D-vitamin-hiány gyakori előfordulását jelentették a cardiovascularis betegségben (cardiovascular disease, CVD) szenvedőknél. Egy széles körű tanulmányban fordított kapcsolatot mutattak ki a koszorúér-betegség, a stroke és az összes okból adódó halálozás eredményei és a D-vitamin-hiány között.
Több tanulmány arról számolt be, hogy megfelelő D-vitamin bevitele mellett a Covid-19-betegség gyorsabb lefolyásúnak bizonyult, és gyengébb tünetekkel társult. 537 Covid-19-fertőzött beteg adatait elemző kutatásban arra az eredményre jutottak, hogy azok között a Covid-19-betegség miatt kórházba került betegek között, akik calcifediolkezelést kaptak, az intézményen belüli halálozásának száma az első 30 napban szignifikánsabb volt, mint azoknál, akik nem kaptak calcifediolt [9].
Espen irányelvei között van a D-vitamin bevitelének (400 NE) fontossága, különösen azoknál a betegeknél, akik kevésbé vannak kitéve a napfénynek (pl. hosszú távú elzártság vagy kórházi kezelés esetén).
Étrend-kiegészítők
A koronavírus-járvány kitörése óta a kockázatcsökkentéssel kapcsolatban kézenfekvőnek tűnik az immunrendszer erősítése, amire elméletileg lehetőség nyílik olyan vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek alkalmazásával, amelyek nélkülözhetetlenek a szervezet fiziológiás (optimális) védekezőképességéhez.
Sokan szedtek C- és/vagy D-vitamint annak reményében, hogy az immunrendszer működésének javításával csökkentsék a megbetegedés kockázatát, ill. a gyógyulás gyorsítása érdekében. Számos cikk és közlemény jelent meg tanácsadás szintjén, a vitamin- és nyomelempótlás valódi előnyeit igazoló vizsgálatok számát viszont csekélynek találta 2021 februárjában dr. Csupor Dezső professzor.
A National Institutes of Health (amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet) – legutóbbi, 2021. február 11-én aktualizált – ajánlása szerint a C-vitamin, a D-vitamin és a cink esetén nincs elegendő bizonyíték ahhoz, hogy a Covid-19 kezelésében javasolják ezek alkalmazását, vagy szükségtelennek/veszélyesnek tartsák. A cinkből kifejezetten nem javasolt az ajánlás szerint az ajánlott napi beviteli értéket (10 mg) meghaladó bevitel.
Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) ebben az évben 2023. január 1. és 2023. március 31. között 700 étrend-kiegészítőt notifikált (a termékkörre csak ún. bejelentési kötelezettség van, ami a termék címkéjének és adatlapjának benyújtását jelenti az OGYÉI-hez, legkésőbb a termék piacra helyezésének napján).
Az ebben az időszakban notifikált étrend-kiegészítők közül 22 termék (3,1%), készítmény megnevezésében szerepel az „immun, immunerősítő, immunkomplex, immunpajzs” szavak valamelyike. 93 termék (13,3%) tartalmaz a termék megnevezésében C-vitamint, a legtöbb ezek között az 1500 mg/tabletta, ill. 1100 mg/kapszula volt. D-vitamin-tartalom 50 termék (7,1%) megnevezésében szerepelt, a legtöbb D3-vitamint tartalmazó termék nagy dózisú, 7000 NE D3-vitamint tartalmazott filmtablettánként, felhívva a figyelmet arra, hogy ezt a terméket hetente egy alkalommal kell bevenni. További két lágyzselatinkapszula-termék D3-vitamin-tartalma 4000 NE volt. A cink 43 termék (6,1%) megnevezésében szerepelt, érdemes kiemelni, hogy a 25 mg/lágyzselatin kapszula cinktartalma volt a legtöbb (ez az RDA 250%).
Az ajánlás a megelőzési céllal történő alkalmazást nem említi. A C- és D-vitamin, valamint a cink hiánya az immunrendszer elégtelen működéséhez vezet, azonban, ha hiányállapotuk nem áll fenn, a pótlás – különösen nagy dózisok pótlása – bizonyított előnnyel nem jár.
Az irodalom a szerkesztőségben elérhető.
A cikk a Patika Magazinban jelent meg! Keresse minden hónapban a gyógyszertárakban!
