Már-már mindenki számára evidenssé vált, hogy a szervezet „elsavanyodása” káros, ezért az egészség fenntartásáért ez ellen küzdeni kell. De valóban igaz-e, amit a lúgosítás fontosságáról hallani?
Többek között a napjainkban is aktív, orvosi végzettséggel nem rendelkező Robert Young neves természetgyógyász a lúgosítás mellett kampányol. Állítása szerint a betegségek oka a vér elsavasodása, amely ellen a szervezet minden lehetséges módon küzd. Az elsavasodás elleni harcban a szervezet kimerül, és különböző tünetek, kórképek (a megfázástól az elhízáson át egészen a rákig) alakulhatnak ki. Szerinte a megelőzés egyszerű: minden lehetséges módszerrel lúgosítani kell.
Ennek eszközei a megfelelő táplálkozás: sok zöldség, gyümölcs, friss hal, magvak, és lehetőleg tartózkodni kell a savasító élelmiszerek, így a cukor, hús, tojás, tejtermékek, gomba, finomított gabonatermékek, alkohol, kávé, csokoládé fogyasztásától. Ha utóbbiak fogyasztása túlsúlyba kerül, a keletkező savak eltávolításáért folytatott erőfeszítés megbetegedéshez vezet.
Csakhogy Young egyetlen tudományos cikkel sem támasztja alá, hogy az általa propagált diéta valóban hasznos és egészséges lenne az emberek számára. Sőt, Young ellen több eljárás indult kuruzslás miatt.
A módszer hívei gyakran hivatkoznak azokra a kísérleti bizonyítékokra, amelyek szerint a daganatos sejtek savas közegben gyorsabban szaporodnak, a daganatellenes szerek viszont lúgos környezetben hatásosabbnak mutatkoznak. Ezek az állítások sejttenyészeteken végzett vizsgálatokon alapulnak, és semmilyen bizonyíték nem támasztja alá, hogy mindez az élő szervezetben is érvényes.
Bizonyított tény, hogy bizonyos táplálékok (például hús) savanyítják, mások (például zöldségek) lúgosítják a vizeletet, azonban a szervezet folyadéktereinek kémhatása ezek nagy mértékű fogyasztása esetén is állandó marad. A vizelet kémhatása (amely általában savas) semmilyen összefüggésben nincs a vér pH-jával.
A szervezet pH-ja ugyanis csak kismértékben térhet el a normál értéktől, mivel a jelentősebb eltérés súlyos állapothoz, akár halálhoz is vezethet. A vér kémhatása (pH-ja) normál körülmények között 7,37–7,43 között mozog. Nem igaz, hogy a modern életmód, táplálkozás hatására a szervezet pH-ja savasabbá vált volna, ugyanis ezt a pH-t több száz millió éve tartjuk fenn, amióta őseink elhagyták az ősóceánt.
A szervezet mindent megtesz, hogy a vér pH-ját állandó szinten tartsa. Ezt szolgálja a „savanyító” szénsav (H2CO3) szén-dioxiddá történő dehidrálódása és a szén-dioxid légzéssel történő eltávolítása, valamint a nem illékony savak és a „lúgosító” ammónia (NH3) vesén keresztül vizeletbe történő kiválasztódása. Az élettani kémhatás egyensúlyban tartásában fontos szerepe van a szervezet pufferrendszereinek. A pufferek kiegyenlítő hatása abban áll, hogy jelenlétükben nem túl nagy mennyiségű erős sav vagy bázis csak kismértékben változtatja meg a pH-t.
Szerencsére a szervezet a pufferek és egyéb mechanizmusok révén nagyon nagy mennyiségű lúgos vagy savas táplálék és víz fogyasztása esetén is képes fenntartani a vér és az egyéb testnedvek viszonylag állandó pH-ját. A sejtfolyadék pH-ja az emberi szervezetben 6,9–7,4 közötti, sejttípustól függően, ennek „elsavanyodása” vagy „lúgosítása” még kevéssé tolerálható a szervezet egyensúlyának fenntartása mellett.
A lúgosítással kapcsolatos népszerű elméletek kémiai és élettani szempontból számos tévhiten és szándékos félrevezetésen alapulnak. A lúgosításra ajánlott módszerek, ételek egy része nemhogy a vér, de még a vizelet pH-ját sem növeli. Röviden összefoglalva: a szervezet lúgosítása nem valósítható meg, és az ezzel kísérletező módszer csodás eredményei bizonyítatlan, ellenőrizetlen állítások.
Forrás: pingvinpatika.hu
