A tüdőátültetett betegek elő- és utógondozását 5 éve látja el a Semmelweis Egyetem Pulmonlógiai Klinikája. Összesen 47 betegnél történt sikeres tüdőtranszplantáció ez idő alatt, mely az összes tüdőátültetettnek több mint a fele. Ezek a betegek életük végéig kiemelt pulmonológiai ellenőrzésre szorulnak.
Veszélyes tüdőbetegségek
A két leggyakoribb tüdőbetegség – az asztma és a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) – legalább fél millió magyart érint. Európában a lakosság számához viszonyítva Magyarországon halnak meg a legtöbben COPD-ben is. A transzplantáció olyan ritkábban előforduló, a tüdőszövet gyors pusztulásával járó tüdőbetegségek esetében is szükséges lehet, mint például a cisztás fibrózis, vagy a tüdőfibrózisok. Ezek a betegek döntően fiatalok, tüdejük nem képes az oxigénfelvételt biztosítani, az egyetlen lehetőségük az átültetés.
Donor van, csak a várólísta hosszú
Az első magyar beteg 1996-ban kaphatott új tüdőt, az egyik legnagyobb európai mellkassebészeti centrumban, Bécsben. Azóta a magyar betegeknek államközi megállapodás keretében nyílik lehetőségük a Bécsben végezhető átültetésre, szigorú kritériumok alapján. Ez az oka, hogy a betegek nehezebben kerülnek fel a várólistára, mint más, az országban végezhető szervátültetés (szív, vese, máj, hasnyálmirigy) esetében. Magyarországon a tüdő az egyetlen szerv, amelyből több donor szerv áll rendelkezésre, mint a beültetésre várók száma.
A tüdőtranszplantációban részesült betegek elő- és utógondozása
2008 decembere óta a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikáján látják el a tüdőtranszplantációban részesült magyar betegek elő- és utógondozását. Mint országos centrum végzik az átültetett tüdővel élő emberek tüdőgyógyászati ellátását. A betegek szinte valamennyi megyéből érkeznek kezdetben heti, majd kétheti, a hatodik hónaptól pedig havi kontrollra. A legtöbben cisztás fibrózis miatt transzplantált fiatalok (18-40 évesek), ezt követik a tüdőfibrózis és COPD miatt transzplantáltak.
Összesen 47 betegnél történt sikeres tüdőtranszplantáció az öt év alatt
Külön team alakult az ellátásukra, orvosokkal, nővérekkel, gyógytornászokkal és adminisztrátorral. A rendszeres ellenőrző hörgőtükrözés, a tüdőszövet mintavételi eljárások hosszabb időt igényelnek, így a fenti vizsgálatokat végző bronchológiai labor kapacitását is növelték. Fenyegető kilökődés, állapotromlás esetén a diagnosztikai egységek, és a felvevő osztályok példás emberi és szakmai hozzáállást tanúsítottak a nagy leterheltség ellenére. Az orvosok, szakdolgozók szakma iránti tisztelete, embersége, munkaidőn túli munkája hozzájárul ahhoz, hogy a nemzetközileg is magas szintű szakmai tudást igénylő betegek ellátása biztosítva legyen.
Semmelweis Egyetem
