Érzelmeink és gondolataink hatással vannak a szívünkre, és rajta keresztül megváltoztatják vérnyomásunkat és szívritmusunkat.
Szívünkről mindenki tudja, hogy nagyjából akkora méretű, mint az öklünk, és hogy a testünkben lévő 5-6 l vér keringetéséről gondoskodik. Összegyűjti az „elhasznált” vért és továbbítja a tüdőbe, ahol az oxigénnel telítődik; majd az oxigénnel telített vért továbbítja szervezetünk egésze felé. Arról viszont már kevesebben hallottak, hogy szívünk más, nem kevésbé fontos funkciókat is ellát: endokrin funkciót; azaz fontos eleme szervezetünk hormonháztartásának. Egy sor olyan peptidet állít elő, tárol és bocsát ki, melyekkel a szervezet víz- és elektrolit-háztartását, ill. a vérnyomást szabályozza.
Sőt, szívünknek saját belső idegrendszere is van, amely több mint 40 000 idegsejtből áll. Így tulajdonképpen egy saját „aggyal” rendelkezik, melynek segítségével egyéb szerveinkkel kommunikál. Ráadásul nem egy-, hanem kétirányú párbeszédet folytat az agyunkkal és testünk más részeivel: nemcsak fogadja, hanem küldi is az információkat. Szívünk tehát egy sokoldalú, többfunkciós, interaktív szerv, jóval több, mint egy pumpa, mely segít vérünk keringését fenntartani.
Tényleg „összetörhet” a szívünk?
Elsőre valószínűleg nevetve legyintünk erre a felvetésre, mondván, csak egy néphiedelem, de nem az. Az összetörtszív-szindróma (takotsubo kardiomiopátia) egy létező betegség, melyet először a japánok azonosítottak. Azt a jelenséget hívjuk így, amikor szívünk erős érzelmi stressz hatására úgy viselkedik, mint egy szívinfarktus alatt, de szerencsére a szívinfarktussal járó tartós károsodások nélkül.
Ezt a betegséget tulajdonképpen a hormonok és az adrenalin hirtelen és nagy mennyiségű felszabadulása okozza. Ilyenkor a szív egyes részei megnagyobbodnak, és a szívinfarktus tüneteit produkálják, olyan kóros következmények nélkül, mint az artériák elzáródása vagy a szívizom-károsodás. Az összetörtszív-szindrómát pozitív és negatív események is kiválthatják, inkább az a meghatározó, hogy mennyire intenzív érzések kapcsolódnak hozzá: pl. egy lottónyeremény is elindíthatja a folyamatot.
Ez a betegség főképp az idősebb nőket érinti, a férfiaknál ritkán, kb. az esetek 11%-ában alakul csak ki.
Ennek ellenére, ha a tüneteket észleljük magunkon, semmiképpen se legyintsünk rá, azonnal hívjunk mentőt ugyanúgy, mint egy „klasszikus” szívrohamnál, mert csak szakember döntheti el, mi áll a dolog hátterében, ehhez pedig kórházi kivizsgálás szükséges. A szívinfarktus leggyakoribb tünetei közé tartozik a mellkastáji nyomásérzés vagy szorító fájdalom, kisugárzó fájdalom a mellkasból a váll, a kar, a hát vagy akár a fogak, állkapocs irányába, légszomj, izzadás, hányinger, hányás.
Érzelmi állapotunk és szívünk egészsége
Nemcsak az extrém mértékű stressz van hatással szívünk egészségére. Az enyhébb, de tartós érzelmeknek is lehet fizikai vetületük.
A túlzott mértékű, hosszan tartó stresszt már jó ideje összefüggésbe hozzák a magas vérnyomással és a szívinfarktussal. De az élethez kapcsolódó alapattitűdünk is hatással lehet szívünk egészségére: ma már kutatások bizonyítják, hogy a negatív érzelmek, mint a harag, rosszindulat és pesszimizmus együtt járnak a szívbetegségek kialakulásának magasabb kockázatával, míg a pozitív érzelmek, mint a boldogság, hála, optimizmus, céltudatosság és az élettel való megelégedettség javítják szívünk és agyunk egészségét.
Ez azért van így, mert az erős negatív érzések az agy érzelemszabályozó területét aktiválják, ennek következtében bekapcsol a szervezet „üss vagy fuss!” üzemmódja, melynek hatására megnő a kortizol-, ill. az adrenalinkibocsátás. Ezek a hormonok megemelik a szívritmust és a vérnyomást. Ha valakinek emellett van már valamilyen alapbetegsége, akár vérrögök is keletkezhetnek, melyek, ha bejutnak az agyba vagy a szívbe, szívinfarktust vagy stroke-ot is okozhatnak.
Szerencsére a stressz hatékony kezelése tanulható, így ha javítjuk mentális megküzdési technikáinkat, és mindennap néhány apró örömforrást iktatunk be a napi rutinunkba, növelhetjük pozitív érzelmeink arányát. Megfelelő légzőgyakorlatokkal pedig megnyugtathatjuk, lelassíthatjuk szívverésünket.
Forrás: Galenus
A cikk a Patika Magazin Rejtvényújságban jelent meg! Keresse a gyógyszertárakban, kérje gyógyszerészétől!
