Génszerkesztéssel olyan tyúkokat hoztak létre a skóciai Roslin Intézetben, amelynek tojása ízületi gyulladást és a rák néhány típusát gyógyító szerek alapanyagát tartalmazza – írta a BBC hírportálja.
Korábban tudósok kimutatták, hogy génmódosított kecskék és nyulak teje, tyúkok tojása alkalmas terápiás fehérjék előállítására. Tyúktojásokat már alkalmaznak oltóanyagok, mint például az influenzavírusok elleni oltásban használt vírusok előállítására. Az Edinburghi Egyetem Roslin Intézete kutatóinak új módszerében a tyúk DNS-ének egy részébe – amely a tojásfehérje termelésében vesz részt – egy emberi gént illesztettek, amelyik a kívánt fehérje előállítását irányítja.
„A tyúktojásban tízszer-százszor is olcsóbb lehet a gyógyszerek előállítása, mint üzemekben, tehát a teljes gyártási költség legalább tízszer alacsonyabb lehet” – mondta Lissa Herron, az intézet munkatársa.
A legnagyobb megtakarítás abból származik, hogy baromfitelepet sokkal olcsóbb építeni, mint nagy tisztaságú helyiségeket a gyári előállításhoz.
Sok betegség azért lép fel, mert a szervezet természetes úton nem tud egy-egy fehérjéből vagy más anyagból elegendőt termelni. Ezeket a betegségeket olyan gyógyszerekkel lehet kezelni, amelyek tartalmazzák a hiányzó anyagot. Ezeket szintetikus úton készítik a gyógyszergyárak, előállításuk nagyon költséges lehet.
A kutatók két fehérjére összpontosítottak, az egyiknek (IFN-alpha 2A) erős vírusellenes és rákellenes hatása van, a másikból (makrofág-CSF) a károsodott szövetek önjavító készségét stimuláló terápiát fejlesztenek.
Egy adagnyi hatóanyag gyártásához elég három tojás, a tyúkok pedig akár évi 300-at is tojnak. Ha elegendő szárnyas áll rendelkezésre, kereskedelmi mennyiségben állíthatók elő a gyógyszerek.
„Egyelőre nem állítunk elő gyógyszert, ám kutatásunk megmutatta, hogy a tyúktojás kereskedelmi mennyiségben alkalmas olyan fehérje gyártására, amely gyógyszerfejlesztő kutatások és más biotechnológiai alkalmazások alapja lehet” – mondta Helen Sang, az intézet professzora.
A kutatók remélik, hogy a tyúktojásos módszerrel állatoknak való gyógyszereket is tudnak majd gyártani, köztük olyanokat, amelyek az immunrendszer erősítésével az állattenyésztő telepeken használt antibiotikumok alternatívái lehetnek.
A fehérjéket előállító csirkék nem szenvednek, a farmon nevelt társaikhoz képest több törődést kapnak – mondta Lissa Herron.
„Kényelmes, tágas ketrecekben élnek, szakképzett technikusok etetik és itatják őket nap mint nap. A tyúkok szempontjából ugyanaz történik, mint mindig, tojásokat tojnak, az egészségükre semmilyen hatása nincs a változásnak” – magyarázta.
