A leggyakoribb betegségek – mint a cukorbetegség, az érelmeszesedés, a stroke és a szívelégtelenség – kezelésében eredményezhetnek új diagnosztikai és terápiás eljárásokat, illetve új gyógyszereket a debreceni és a szegedi egyetemek most befejezett közös kutatásai.
A kutatócsoportok 11 új kutatási programot alakítottak ki, a pályázati forrás támogatásával 141 közlemény született, 24 fiatal kutató szerzett PhD-fokozatot, 7 új egyetemi kurzus indult el, 10 vállalkozási-ipari együttműködés jött létre, utóbbiak elsősorban a gyógyszerfejlesztés területén – ismertette a professzor.
Fésüs László az MTI-nek elmondta: elsősorban a klinikailag nem, vagy csak részben megoldott problémákra, a túlsúlyosság kiváltotta szinte népbetegségek kezelésére kerestek molekuláris magyarázatokat, és azok alapján új kezelési célpontokat.
Az akadémikus a debreceni kutatás egyik fontos eredményeként értékelte, hogy például a zsírszövet hőt termelő részének – amely nem rakódik le túlsúlyként – a funkcióját fokozó új eljárást, új molekulákat találtak, amelyekből kialakulhatnak új terápiás megközelítések.
Kiderült, hogy a túlsúlyos emberek zsírszövetében lévő gyulladásokat olyan már ismert gyulladáscsökkentő szerekkel lehet kezelni, amelyeket eddig ezen a területen nem alkalmaztak – fűzte hozzá.
Szegedi kutatók olyan új antiaritmiás szereket találtak, amelyeket gyógyszergyárral fejlesztenek tovább, és olyan új betegségmechanizmusokat tártak fel, amelyek megmagyarázzák a szívelégtelenség kialakulását, azt, hogy miként vezet a magas koleszterinszint és a magas zsírszint szívkárosodáshoz.
Ugyancsak a mostani kutatások tárták fel, hogy a prediabéteszes – lappangó cukorbetegség – állapot jelentősen befolyásolja a légzésfunkciókat is. Ezt eddig kevésbé vizsgálták, most viszont kísérletesen is sikerült bizonyítani – jegyezte meg Fésüs László. Az akadémikus tájékoztatása szerint a szegedi biológiai intézet kutatói a projekt során részletes vizsgálati platformot alakítottak ki arra, hogyan lehet a zsíranyagcsere-változások követésével új terápiás célokat megjeleníteni.
A szöveti vizsgálatoknál elkezdték a mesterséges intelligenciát is alkalmazni – mondta a kutatás szakmai vezetője.
Fésüs László akadémikus, a program szakmai vezetője elmondta: az anyagcserezavarok molekuláris mechanizmusainak megismerésével foglalkozó kutatásra mintegy 1,5 milliárd forint támogatást nyert el közös pályázatán a Debreceni Egyetem (DE), a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Szegedi Biológiai Központ (SZBK).
