Sportolni – csak körültekintően
Megkérdőjelezhetetlen tény, hogy a rendszeres edzés testileg-lelkileg egyaránt előnyös, ám mielőtt belevágunk egy izgalmas sportágba, végig kell gondolnunk az adottságainkat, az edzettségi szintünket, sőt akár szakember segítségét is ajánlatos kérni, a komolyabb sérülések megelőzése érdekében. Ha még az ízületeink működésével és a lehetséges veszélyforrásokkal is tisztában vagyunk, könnyebben megelőzhetjük a baleseteket – mondja dr. Bányai Tamás, az Oxygen Medical ortopéd- és sportorvosa.
Alapvető szabály sportolás előtt a bemelegítés, a méretnek, sportágnak megfelelő ruha és cipő, valamint az esetleges védőfelszerelések. Ha időt szánunk az edzés utáni nyújtásra is, sokkal kisebb eséllyel fogunk izomlázzal bajlódni.
Ízületek és a sport
Boka
A boka méretét tekintve apró ízület, mégis nagy terhelésnek van kitéve, hiszen egész testsúlyunkat hordozza. Sokan ismerhetik az egyik leggyakoribb sérülését, a rándulást, amelyhez akár egyetlen rossz lépés is elegendő. Ilyenkor az oldalsó ínszalag húzódik meg, sőt súlyosabb esetben akár el is szakadhat.
A balesetek megelőzése érdekében végezzünk egyensúlygyakorlatokat, mint például a csukott szemmel fél lábon állás. Így nem csak a bokaszalagokat erősíthetjük, hanem az agynak azt a képességét is, hogy kontrollálja a test helyzetváltozásait. A boka ízületeire különösen focizás, kosárlabdázás és röplabdázás közben ajánlatos vigyázni.
Térd
A térdízület sokkal sérülékenyebb, mint gondolnánk. Leggyakoribb a meniszkuszok sérülése, vagyis annak a két „párnának” a szakadása, amelyek a sípcsont és a combcsont között helyezkednek el, és amelyek egyik legfontosabb feladata az ütközés csillapítása. Ha csak kicsi a területen a szakadás, 3–6 hét alatt magától is meggyógyulhat. Súlyosabb esetben azonban műtétre lehet szükség, amelyet úgynevezett artroszkópiás technikával végeznek, vagyis csupán kis vágásra van szükség.
Ahogyan a bokánál, itt is jó hatásúak az egyensúlygyakorlatok, és hatásos, ha rendszeresen erősítjük a térd körüli izmokat, a combfeszítőt és a combhajlítót. Ugyanakkor a vádlit sem szabad elhanyagolni, mert jelentős rögzítő szerepe van. Különösen röp- és kézilabda, valamint síelés közben ajánlott a fokozott óvatosság.
Csukló
Amikor megbotlunk, szinte reflexszerűen magunk elé kapjuk a kezünket, hogy az esés erejét tompítsuk. Ezzel a cselekedettel azonban azt érjük el, hogy ha a kezünkre esünk, megsérülhet a csuklónk. A leggyakoribb sérülés a hüvelykujj alatti csuklócsont repedése vagy törése, de sűrűn előfordul az ínszalag rándulása is.
Fontos, hogy a csukló szempontjából különösen veszélyes sportoknál (küzdősportok, röplabda, tollaslabda, görkorcsolyázás, gördeszkázás) viseljünk csuklóvédőt.
Váll
A váll esetében gyakori a ficam, főleg, ha magasra tartott karral végzünk valamilyen hirtelen mozdulatot. Előfordulhat az úgynevezett rotátorköpeny sérülése is, amely négy kisebb, a vállízület rögzítését szolgáló izmot foglal magába. Ezek az izomrostok túlzott megterhelés hatására könnyen megsérülhetnek.
Csak akkor ajánlatos a váll izmait erősen megmozgató sportba kezdeni – mint a tenisz, a röp-, a kézi- és a vízilabda – ha elég erősek az ott található izmok. Ha ugyanis a vállízületet tartó izmok gyengék, a váll előrelóghat vagy leereszkedhet, ezzel is növelve a sérülés veszélyét. Hatékonyak lehetnek a gumikötéllel vagy gumiszalaggal végzett erősítések.
Első a biztonság
Vannak olyan sportok, amelyeknél az ízületek nincsenek nagy rázkódásnak, ütésnek, hirtelen mozdulatoknak kitéve, elsősorban ilyen az úszás, a gyaloglás és a kerékpározás. Ezek a mozgásformák emelik a pulzusszámot, jelentős energiát használnak fel és növelik a sejtek oxigénfelvételét.
40 év fölött azonban, vagy ha még sohasem sportoltunk korábban rendszeresen, az edzések megkezdése előtt feltétlenül vizsgáltassuk ki magunkat, és az is hasznos, ha személyre szabott edzéstervet is csináltatunk.
