Védőoltások – Életkorhoz kötöttek

Milyen betegségek ellen védenek az életkorhoz kötött kötelező védőoltások?

Az első tömeges, kötelező védőoltást 1876-ban vezették be Magyarországon a fekete himlő ellen. Az első megbetegedésmentes év 1979 volt a Földön. Mára már sok súlyos, akár végzetes kimenetelű betegség ellen kapnak Magyarországon a csecsemők, gyermekek védőoltásokat, ingyenesen. Az újszülöttosztályon, de legkésőbb 1 hónapos korukig megkapják a csecsemők az első védőoltást, a BCG-t (Bacillus Calmette–Guérin), ami a súlyos kisdedkori tuberkulózis ellen ad védelmet. Legelőször 1921-ben alkalmazták, és élő legyengített kórokozót tartalmaz. A védelem sajnos nem életre szóló, nem védi ki a felnőttkori tbc terjedését.

DTPa-IPV-HIB

A diphteria, tetanus, pertussis, polio és Haemophilus influenzae B típusa elleni védőoltás egy kombinált oltás.

A betegségek kórokozói védőoltás nélkül életet veszélyeztető vagy maradandó károsodásokat okozhatnak.

1. A torokgyík (diftéria), melynek védőoltása 1938 óta kötelező, cseppfertőzéssel terjedő baktérium. A nyálkahártyán megtelepedve vastag lepedéket hoz létre a mandulákon, a garatban, a légcsőben. A kórokozó méreganyagot termel, ami a véráramba jutva a szervezet távoli szerveit is károsíthatja.
2. A tetanus kórokozója baktérium. Védőoltás nélkül a megbetegedés a sokszor hallott tetániás görcshöz, és sajnos halálhoz vezet. Általában földszennyezett sérüléssel kerül a szervezetbe. A betegség emberről emberre nem terjed. Fehérjealapú oltás.
3. A szamárköhögést (pertussis) cseppfertőzéssel terjedő baktérium okozza, nevét a fertőzés 2. szakaszában jellemző görcsös, rendkívül ijesztő képet mutató köhögési rohamokról kapta. Fehérjealapú oltás.
4. A járványos gyermekbénulás heveny vírusos megbetegedés, amely átmeneti vagy végleges izombénulásokat okoz. Európában 2002 óta nem volt megbetegedés. Inaktivált vakcina.
5. A Haemophilus influenzae B (HIB) baktérium gennyes agyhártyagyulladást, gégefőgyulladást, tüdőgyulladást, középfülgyulladást, arcüreggyulladást okoz.

A csecsemőkorban háromszor (a 2., 3., 4. hónap) beadott oltást 18 hónaposan kell ismételni, majd 6 évesen már HIB-összetevő nélkül. VI. osztályban a diphteria, a tetanus és a pertussis emlékeztető, kombinált oltást kapják meg a gyermekek. (dTap²)

PCV13 – konjugáltpoliszacharid-oltás

A baktérium gennyes agyhártyagyulladást, tüdő- és középfülgyulladást okoz. A 2., 4., 12. hónapban adott Pneumococcus elleni védőoltással előzhető meg a megbetegedés.

MMR

A morbilli, mumpsz, rubeola elleni védőoltás élő, attenuált kórokozót tartalmazó.

1. A kanyarót (morbilli) vírus okozza, amely elsősorban cseppfertőzéssel terjed még a kiütések megjelenése előtt, és rendkívül fertőző. Szövődményeinek száma magas (30%), mely középfülgyulladás, tüdőgyulladás, agyvelőgyulladás.
2. A mumpsz, a járványos fültőmirigy-gyulladást okozó vírus cseppfertőzéssel terjed. Idősebb korban a vírus férfiakban a herékben kialakuló szövetpusztulás miatt meddőséget okozhat.
3. A rubeola (rózsahimlő) vírus gyermekkorban általában enyhe tünetekkel jelentkező betegség (láz, nyirokcsomó-duzzanat, máj, lép megnagyobbodása, majd kiütések megjelenése). Idősebb korban ízületi gyulladást okozhat. Komoly problémát akkor jelent, ha várandós kismama találkozik a vírussal, mert az átjut a placentán. Vetélés, komoly fejlődési rendellenesség alakul ki a babánál: CRS, kongenitálisrubeola-szindróma. Az élő, gyengített vírust tartalmazó védőoltás egyik célja, hogy az átoltottsággal a CRS-szindróma megszűnjön.

A védőoltást 15 hónaposan kapják a csecsemők és VI. osztályos korban ismétlik meg.

Varicella

A bárányhimlő elleni védőoltás elsősorban cseppfertőzéssel terjed, de a betegséget kísérő hólyagokban megtalálható vírus is fertőzhet. Így általában az egész családon „átvonul” a megbetegedés, a védettséggel nem rendelkező szülőknél is. A szülés körüli időpontban, ha az édesanya elkapja a vírust, a baba is védtelen a vírussal szemben, és a fertőzés a baba elvesztését okozhatja. Mivel 2019 óta kötelező, előtte szabadon választható védőoltás volt, így családtervezés előtt tisztázni kell a leendő édesanya védettségét. A lezajlott gyermekkori bárányhimlő-megbetegedés után a vírus nyugvó, inaktív állapotban a szervezetben marad. Idősebb korban övsömör-megbetegedést okozhat. A védőoltás ez ellen is véd. A védőoltást a 13. és a 16. hónapban kapják meg a kisgyermekek.

Hepatitis B vírus elleni védőoltás

A „csendes gyilkos”-nak nevezett vírus fertőző májgyulladást okoz. Szexuális úton, vérrel és testnedvekkel terjed. Krónikus gyulladáshoz, májzsugorhoz, májrákhoz vezető fertőzés. A HPV-védőoltás mellett olyan védőoltás, mely a rosszindulatú megbetegedésektől is véd. A 2 oltásból álló védőoltást az általános iskolában ún. kampányoltásként kapják meg a gyermekek, az 1985 utáni születésűek már kötelezően.

Huszár Zsoltné dr.

A cikk a Patika Magazin Rejtvényújságban jelent meg.

2023. július-augusztus