Hátunk középső része számos ok miatt fájhat, hiszen a háti gerinc 12 csigolyája, az izmok, a szalagok bonyolult rendszere könnyen sérülhet, irritálódhat, elhasználódhat. Dr. Arnold Dénes Arnold MSc fájdalomspecialista, akupunktőr, a FájdalomKözpont sebésze szerint bár nem mindig könnyű a diagnózist felállítani, azonban az eredményes kezelésnek csak ez lehet az alapja.
A fájdalom lehetséges forrásai
30 és 60 éves kor között alig van ember, aki soha ne tapasztalna hátfájdalmat, amelynek természetes oka lehet lehet a csökkenő izomtömeg, a fogyatkozó ízületi folyadék és a csontrendszer esetleges ártalma is.
Arthritis
Az arthritis számos formája érintheti a hátat, az ízületi gyulladás miatt például igen gyakran jelentkezik fájdalom, merevség a hát középső szakaszán is.
Csigolyarepedés vagy -törés
Esés, sportsérülés vagy akár autóbaleset miatt is repedhet, törhet a csigolya, bár súlyos esetben a degeneratív ízületi betegségeknek is lehet ilyen következménye. Ilyenkor a fájdalom mozgásra fokozódik, és amennyiben a gerincvelő is érintett, jelentkezhet érzéskiesés, bizsergés is.
Izomhúzódás vagy szakadás
Nehéz tárgyak ismételt emelgetése vagy a helytelenül kivitelezett mozdulat könnyen eredményezhet izomproblémát, ami hátfájdalomban nyilvánul meg.
Meszesedés
A csigolyák meszesedése, merevedése, összeroppanása – a kilépő idegeket nyomva – nagy fájdalommal jár.
Gerincsérv
A porckorongsérv kialakulásának esélyét fokozza, hogy 20-25 éves kortól a csigolyák közötti porckorongok folyadéktartalma csökkenni kezd, emiatt pedig csökken a gerinc rugalmassága és terhelhetősége is. A kopott porckorong könnyebben megsérülhet, így egy hirtelen, nagyobb terhelésre a gyűrűk átszakadhatnak, a porckorongban lévő anyag kitüremkedhet és létrejöhet a porckorongsérv. A hirtelen terhelés bármi lehet, egy rossz mozdulat, egy túl nagy súly megemelése, vagy akár egy, megfelelő bemelegítés nélküli, túl intenzíven végzett testmozgás is.
Akár kiszakad a porckorongsérv, akár nem, gyakran okoz fájdalmat. Előfordulhat heves, éles fájdalom, de tompább sajgás is jelentkezhet, sőt, a hát középső részénél az sem ritka, hogy csak egészen enyhék a szimptómák.
Életmódfaktorok
A gyenge hátizmok, a mozgáshiány és a rossz tartás szinte garantálják a hátfájdalmat. Ülő foglalkozásúaknál, kismamáknál különösen gyakori a kínzó érzés, ugyanis a testsúly eltolódása miatt megváltozik a statikai egyensúly. A fájdalom oka ilyenkor elsősorban az, hogy míg egy egészséges emberben a hátizmok kiegyensúlyozott tónusát az idegrendszer szabályozza, addig itt izom-összehúzódásokkal próbál kompenzálni a szervezet, amelyek fáradtságérzést, kényelmetlenséget, végül pedig fájdalmat keltenek. Az elhízás is az okok közt található, hiszen a plusz súly további terhet ró az izmokra, csontokra és más struktúrákra, sőt egyes kutatások a dohányzás a krónikus hátfájdalom kapcsolatát is feltételezik.
További lehetséges okok
Mivel a hátfájásnak számtalan további oka lehet, mindenképpen fontos a szakorvosi kivizsgálás, ezt nem érdemes sokáig halogatni, hiszen csupán az enyhébb esetekben múlik el magától a panasz. Ráadásul néhány ritkább esetben fény derülhet például a hátfájás mögött húzódó mentális-lelki (depresszió, szorongás is gyakran okoz hátfájást) eredetre; ugyanígy gerincferdülésre, a Scheuermann-kórra, vesebetegségre vagy vesekőre, övsömörre, mellhártya – és tüdőgyulladásra, bordatörésre, borda közti idegi eredetű fájdalomra, illetve akár az izmokat, idegeket nyomó tumorra is fény derülhet.
A kezelés sokrétű lehet
Enyhébb esetekben otthon is próbálkozhatunk a hát kimozgatásával, hideg-meleg váltott borogatással, vény nélküli fájdalomcsillapítókkal, de ha nem enyhül, romlik vagy visszatérően jelentkezik a panasz, mindenféleképpen orvoshoz kell fordulni.
Talán furcsán hangzik, de a szakmai ajánlások szerint akut hátfájdalom esetén is ajánlatos annyira aktívnak maradni, amennyire csak lehetséges, és tovább folytatni a mindennapi tevékenységeket. Ha ugyanis nem mozgunk, belekerülünk egy lefelé tartó spirálba, amelyben az inaktivitás egyesül a fájdalommal és a lehető legrosszabb végkifejletet vetíti előre. A hosszútávú mozgásbeszűkülés ugyanis még nagyobb fájdalomhoz vezethet. A szabadabb mozgáshoz és a hosszútávon nagy segítséget jelentő gyógytornához viszont meg kell szabadítani a beteget a fájdalomtól, amelyhez számos hatékony lehetőség áll rendelkezésre.
A fájdalomcsillapításban a helyi célzott gyulladáscsökkentő injekció a leggyorsabban bevethető és hatékony módszer, ami kifejezetten alkalmas arra, hogy a legsúlyosabb helyzettel megküzdhessen a páciens. Hosszú távon pedig olyan hatékony eljárások közül választhatunk, mint a lágylézer kezelés, az orvosikollagén-injekciókúra, a lökéshullám-terápia, a fizikoterápiás kezelések és a szegmentális akupunktúra. Mindezek akkor a leghatékonyabbak, ha melléjük szükség esetén életmódváltás is kapcsolódik. A cél mindenképpen az, hogy a beteg a lehető legkíméletesebben, belátható idő belül visszaszerezhesse a mozgás szabadságát és megelőzhesse az állapotromlást.
[Forrás: FájdalomKözpont]
