A húsvétot egy héttel megelőző virágvasárnap alkalmából országszerte szertartásokat tartanak; Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét – közölte az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye hivatala.
 |
- A budavári Mátyás-templomban most vasárnap húsvéti passiójátékot tartanak, illetve hívekből és ministránsokból álló csoport előadja Nyirő József: A megfeszített című filmdrámájának rövidített változatát.
- Virágvasárnap alkalmából Ternyák Csaba egri érsek ifjúsági szentmisét mutat be az egri bazilikában.
- A Pécsi Egyházmegye szervezésében idén is megrendezik a nagyszabású szabadtéri passiójátékot Tettyén. A szereplők és a velük zarándoklók másfél óra alatt öt helyszínt járnak be.
- Székesfehérvárott keresztutat járnak be a hívő családok. A helyi sóstói tanösvényen a stációkat gyerekszereplők elevenítik meg, a stációknál zenés imádságokat énekel a vízivárosi templom gitáros kórusa, valamint elmélkedéseket tartanak. A keresztúton részt vesz Spányi Antal megyés püspök is.
A Virágvasárnap és a Nagyhét szentsége
Virágvasárnap kezdődik a keresztény húsvétot megelőző negyvennapos böjt utolsó hete, a nagyhét. Az ünnep arra emlékeztet, hogy kereszthalála előtt Jézus szamárháton bevonult Jeruzsálembe, hogy az ünnepi pászkavacsorát ott költse el tanítványaival. Az ujjongó nép pálmaágakkal integetett, innen a latin elnevezés: Dominica in palmis de passione Domini, azaz pálmavasárnap az Úr szenvedéséről.
Rómában a virágvasárnapi szertartások, köztük a hívek által hozott pálmaágak megáldásának szokása bizonyíthatóan a VIII. század közepére nyúlik vissza. Az ókori világban a pálma az élet, a reménység, a győzelem jelképe volt, a vértanúkkal is összefüggésbe hozták. Azokban az országokban, ahol nincs pálma, barkát szentelnek meg a katolikus papok virágvasárnap.
MTI
