A vissza-visszatérő mellkasi fájdalomnak számos, enyhébb és orvosi ellátást igénylő oka is lehet. Dr. Sztancsik Ilona aneszteziológus, intenzív terapeuta, a Budai Kardioközpont kardiológusa cikkünkben arról beszél, mi minden okozhat ilyen tünetet, és hogy mikor érdemes orvoshoz fordulni.
A mellkasi fájdalom éppúgy velejárója lehet a refluxnak és a pánikrohamnak, mint a szívinfarktusnak. Sokszor csak a kísérőtünetek alapján lehet következtetni a probléma eredeti forrására. Mivel az öndiagnózis ilyenkor veszélyes lehet, mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni, ha a tünet visszatér, csakúgy, ha fokozódik vagy más problémák is társulnak mellé. Ugyanakkor megnyugtató lehet, hogy a heteken-hónapokon át jelentkező fájdalom valószínűleg nem jelent életveszélyt. Ugyanígy, csökkenti a szív-eredetű ok valószínűségét, ha a mellkasi fájdalom csak néhány másodpercig tart, ha gyógyszer, masszázs vagy egy mély levegő hatására elmúlik, és ha csak egy bizonyos pontban jelentkezik a mellkason.
Mi okozhatja a vissza-visszatérő mellkasi fájdalmat?
Emésztőrendszeri problémák
Számos emésztőrendszeri probléma okozhat mellkasi vagy bordáknál jelentkező fájdalmat, ilyen például a reflux (amely égő érzéssel jelentkezhet), az epekő (amely hirtelen, intenzív, órákig fennmaradó fájdalmat okoz) vagy akár az ebben a traktusban jelentkező fekély, ami szintén visszatérő fájdalommal jár. Ezek az esetek többnyire nem igényelnek azonnali ellátást – kivizsgálást azonban igen.
Izomfájdalom
Húzódás, sérülés vagy egy krónikus probléma is eredményezhet izomfájdalmat, amely eredőétől függően lehet éles, tompa, koncentrálódhat egy pontra vagy ki is sugározhat. Jellemzően enyhül masszírozásr,a és romlik éles és hirtelen belégzésnél.
Pánikroham
A pánikroham nagyon ijesztő lehet, hiszen akár szívinfarktus tüneteit is produkálhatja. Sokszor a tudatos jelenlét és a mély légzés enyhítheti a tüneteket, de ha a mellkasi fájdalom nem múlik el, mindenképpen ajánlatos orvoshoz fordulni.
Légúti fertőzések
A gyakori köhögéssel járó fertőzések gyakran okoznak fájdalmat a mellkasban, sőt, akár mellhártyagyulladás vagy tüdőgyulladás is kialakulhat a fertőzés talaján. Ha a betegség elmúlta után nem múlik a fájdalom, esetleg légzési nehézség is jelentkezik, feltétlenül szükséges a kivizsgálás.
Szív-érrendszeri okok
Az angina és a szívinfarktus gyakran okoznak mellkasi fájdalmat, bár ez utóbbi néhány esetben nem ilyen tipikus tünettel jelentkezik. Az angina tulajdonképpen maga a mellkasi diszkomfort, fájdalom, aminek az az oka, hogy nem jut elég vér a szívbe. Az érintettek nyomást, szorító érzést tapasztalnak, ami kisugározhat az állkapocsba. Maga az angina tulajdonképpen rizikófaktora a szívinfarktusnak, amely nagyon hasonló tünetekkel jelentkezhet. Ugyanakkor az angina a szívkoszorúér-betegség egyik tünete is lehet, ami az artériák elzáródását foglalja magában. Az esetek nagy részében a mellkasi fájdalom mellett más panaszok is megjelennek szívinfarktus során, mint a vállakba, nyakba, hátba, bal vagy mindkét karba sugárzó fájdalom, a hányinger, a hidegrázás, a légszomj. Ezek mindenképpen olyan figyelmeztető jelek, amelyek megléte esetén azonnal mentőt kell hívni.
Milyen vizsgálatokra lehet szükség?
Elsődlegesen – bármilyen mellkasi panasz esetén – kardiológiai vizit ajánlott – kivéve természetesen az azonnali ellátást igénylő állapotokat, amikor is az azonnali orvosi beavatkozás életmentő lehet.
Általánosságban elmondható, hogy kardiológiai viziten az első találkozáskor a betegnek ajánlatos arról is tájékoztatnia az orvost, hogy milyen gyógyszert szed. Ez nagyon fontos, ugyanis a nyugalmi, de különösen a terheléses EKG eredményét bizonyos gyógyszerek módosíthatják:
bétablokkoló szedése esetén például ezt a vizsgálatot nem is lehet elvégezni. A már elmondott panaszok és a kórtörténet alapján is el lehet indulni valamilyen irányban, de érdemes elvégeztetni egy nagylabort, az említett nyugalmi és terheléses EKG-t, valamint egy szívultrahangot is; úgy is fogalmazhatunk: ezek egyben jelentenek egy mellkasi fájdalmat vizsgáló csomagot, amely eredményeinek birtokában megszülethet a diagnózis, majd elindulhat a kezelés – emelte ki a szakorvos.
[Forrás: Budai Kardioközpont]
