Ahogy beköszönt a jó idő, egyre gyakoribbá válnak a visszeres panaszok. Ilyenkor sokan panaszkodnak nehézláb érzésre, és sajnos a visszerek gyulladásos állapota is többször előfordul. Szerencsére maga a probléma önmagában nem veszélyes – ám igen fájdalmas-, viszont nem árt tudni, hogy megnöveli a mélyvénás trombózis rizikóját, sőt, könnyű is vele összekeverni. Prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája elmondja, mikre figyeljenek a visszérgyulladással küzdők.
Nyár és a visszerek
Azok számára, akik visszértágulatokkal küzdenek, a nyár, a kánikula igen sok kellemetlenséget rejt, mivel a hőség és a magas páratartalom fokozza a visszeres panaszokat. A vénákban lévő vér áramlása lelassul, pangás keletkezik, ami ödémával, fájdalommal jár. Sajnos ekkor megnő a visszérgyulladás esélye is, melynek alap kiváltó oka a vénafal károsodása.
A visszérgyulladás tünetei közé a fájdalom, az adott területen lévő bőrpír, csomó kitapintása, esetleg hőemelkedés, láz tartozik. Maga a probléma szerencsére önmagában bár sok kellemetlenséggel jár, ám nem súlyos. Ennek ellenére jobb, ha az illető elővigyázatos, hiszen egyrészt könnyű összekeverni a mélyvénás trombózissal, és könnyen ki is alakulhat belőle, sőt sajnos ki is újulhat.
A visszérgyulladás kialakulásának okai
- életkor (>60 év)
- visszértágulat
- rovarcsípés
- Trauma
- vénafal károsodása
- immobilitás
- magas ösztrogéntartalmú szerek
- trombofília (nem csak mélyvénás trombózisra hajlamosít)
Visszérgyulladás vagy trombózis?
A felületes visszérgyulladás és a mélyvénás trombózis tünetei közötti fő különbség az, hogy ez utóbbi esetben a jelentős a két végtag közti térfogatbeli különbség, illetve visszérgyulladáskor az adott ér felett tapasztalni bőrpírt és csomót (ami valójában a felületi vénában keletkezett vérrög), míg DVT-kor az egész végtagon látni livid elszíneződést és az egész felülete meleg tapintású. (Kivételt az ún. néma trombózis képez, mely nem okoz tüneteket, éppen ezért nagyon veszélyes!)
Érdemes tudni, ha atípusosak a tünetek, akkor nehéz lehet a két állapot közt különbséget tenni, ezért ekkor doppler ultrahangos vizsgálattal és D-dimer szint méréssel kell elkülöníteni a kettőt.
DVT esetén fekvés, visszérgyulladás esetén mozgás javasolt
A két állapot elkülönítése az alkalmazott terápia miatt is fontos, hiszen mélyvénás trombózis esetén az első lépés a vérrög oldása, valamint fontos, hogy a beteg ne mozogjon, nehogy leszakadjon a thrombus és tüdőembóliát okozzon- figyelmeztet prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája. Később véralvadásgátló terápia szükséges.
Ezzel szemben a felületes visszérgyulladás esetén az érintettnek kötelező mozognia (pl. séta), mivel immobilizáció esetén könnyen a mélyen fekvő vénákra terelődhet a probléma! Ekkor NSAID típusú gyulladáscsökkentővel/fájdalomcsillapítóval, kompressziós terápiával kezelik a beteget, aki borogatást is tehet mellette az adott területre. LMWH véralvadásgátló adására csakis azokban az esetekben van szükség, amikor a páciens fokozottan veszélyeztetett DVT szempontjából (pl. trombofíliás, mozgásában korlátozott, daganatos beteg).
