Egyáltalán nem mindegy a heparinok, illetve az alacsony molekulatömegű heparinok (LMWH) dózisa, mert nem megfelelő adagolásnál akár túlzott vérzés is felléphet. Az alkalmazott adagot elsősorban a beteg testsúlya szabja meg. A szükséges gyógyszerfelírás ezért személyre szabottan történik, az optimális dózis beállításával és rendszeres kontrollal. Prof. Dr. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját kérdeztük.
Az antiXa vizsgálat a heparin hatásának monitorozására szolgál: a vénába adható standard heparin (UFH) és a bőr alá adható rövidebb láncú, kis molekulasúlyú (LMWH) heparin kezelés követésére megoldás, a teszt közvetetten méri a heparin szintjét a vérben – és ehhez egyetlen vérvétel elegendő.
Miért fontos az AntiXa?
Segít abban, hogy személyre szabottan tudjuk a legoptimálisabb dózist beállítani bizonyos esetekben, ilyen főként a terhesség, a túlsúly, a nagyon fiatal vagy idős életkor. A gyakorlatunkban minden terhesség esetében rendszeresen elvégezzük ezt a tesztet, hiszen a kismama testsúlya sokat változhat a terhesség alatt – mondja a Trombózisközpont véralvadási specialistája.
A heparin gátolja a véralvadást (antikoaguláns). A vizsgálat során a heparin (LMWH) Xa faktor-aktivitást gátló hatását mérik. Arról kap információt az orvos, hogy a beteg elegendő heparin készítményt kap-e az alvadásgátláshoz anélkül, hogy az túlzott vérzést okozna.
Nem mindenhol kérhető a vizsgálat!
A Trombózisközpontban is el tudjuk végezni ezt a speciális vizsgálatot, amelyet sajnos általában nem kérnek rutinszerűen, csak akkor, ha az orvos az UFH vagy az LMWH szintjét szeretné kiértékelni.
Amennyiben magas a heparin antiXa szintje, akkor a beteg túlzott dózist kaphatott, illetve nem ürül ki a hatóanyag a szervezetből az elvárt ütemben, ez pedig kockázatot jelenthet a túlzott vérzésre. Amennyiben a teszt eredménye a terápiás tartomány alatt van, akkor indokolt lehet a heparin dózisának emelése a túlzott alvadási hajlam csökkentése céljából.
Az LMWH túladagolásból származó vérzékenység kezelése mindig nagy körültekintést és folyamatos odafigyelést igényel mind a páciens, mind pedig a kezelőorvos részéről! – hangsúlyozza Blaskó professzor.
