A rendezvény célja kettős: egyfelől a figyelem felhívása a patikusok felelősségteljes hivatására, a gyógyszerész-beteg közötti bizalmi kapcsolat erősítésére, valamint arra a tényre, hogy a biztonságos gyógyszerellátás alappillére még ma is a gyógyszertár. A program szakmaiságát a Magyar Gyógyszerészi Kamara biztosítja.
A gyógyszerészet 700 éves hagyományokra épül. II. Frigyes német–római császár 1241-ből származó rendelete tesz először említést gyógyszertárakról. Magyar vonatkozásban pedig az 1244–1421 években kiadott Budai törvénykönyvben található az első leírás a gyógyszerészekről. A Lex Sanitaria Ferdinandina III. Ferdinánd uralkodása alatt látott napvilágot 1644-ben, amikor már rendeleti szinten is elkezdődött az orvosi és a gyógyszerészi hivatás különválása.
A gyógyszerészek tehát évszázadok óta végzik a lakosság gyógyszerellátását mint egészségügyi szolgáltatást a gyógyszertárakon mint egészségügyi intézményeket keresztül. A lakosság a gyógyszerészekről sokszor csak annyit tud, hogy a patikában kiszolgálják a betegeket. Pedig a gyógyszergyártástól a forgalmazásig, a hatósági és szakmai ellenőrzésen, az államigazgatáson át a reklámfelügyeletig vagy a tudományos területeken, laborokban, egyetemeken mindenütt vannak gyógyszerészek. Kémiai laboratóriumokban a kozmetikai ipartól a gumiiparig, de még a rendőrség, a gyógynövények, a gyógyszerhamisítás vagy a patológia területén is.
De a lakosság jobbára csak a patikában találkozik gyógyszerészekkel, ahol már évek óta hagyománnyá vált a patikanap megrendezése. A cél közelebb hozni a betegeket és az egészségeseket is a patikusokhoz, hisz a gyógyszertárba akkor is be lehet menni tanácsért, ha valaki nem beteg, sőt akkor is, ha nem vásárol semmit. A gyógyszerészek készséggel állnak a lakosság rendelkezésére, ahogyan tették ezt a közelmúlt nehéz időszakában is. Nem maradtak otthon a 60 év feletti gyógyszerészek, gyógyszertári asszisztensek sem, hanem áldozatos munkával biztosították a lakosság folyamatos gyógyszerellátását. Megérdemlik, hogy legyen egy kitüntetett nap, amikor rájuk irányul az ország figyelme.
